Haász Irén blogja
Most nem akarok
Beküldte Haász Irén - 2016, október 13 - 16:26Szüret
Beküldte Haász Irén - 2016, október 6 - 15:43Kihűlt egy csillag
Beküldte Haász Irén - 2016, szeptember 14 - 14:28Csillagvadász
Beküldte Haász Irén - 2016, szeptember 9 - 12:57Rio
Beküldte Haász Irén - 2016, szeptember 3 - 17:34Óarany ömlik
Beküldte Haász Irén - 2016, szeptember 2 - 14:11Magyar átok
Beküldte Haász Irén - 2016, szeptember 1 - 15:55Szerelmi háromszög
Beküldte Haász Irén - 2016, július 7 - 12:54Egy matróz volt az A pont,
és b. neje a B.
Középen helyezkedett el,
mert minden vasárnap reggel
khm…nos, volt egy abbé…
Matrózunk szorgos ember,
de bohém és laza.
A munka úgy kívánta meg,
Philemón és Baucis
Beküldte Haász Irén - 2016, július 3 - 15:45Kaput nyitott a végtelenbe
Beküldte Haász Irén - 2016, június 16 - 13:12Én akartam…
Beküldte Haász Irén - 2016, június 9 - 14:49Egyenes szívás
Beküldte Haász Irén - 2016, május 26 - 18:56Határtalan
Beküldte Haász Irén - 2016, május 15 - 17:04
Ha árnyékot vet falra a fény,
tiédbe simul át az enyém.
Együvé olvadunk a síkban,
mint két pontocska kurta csíkban.
Ha fény hull ránk, mindkettőnk ragyog,
sugaradban is sugár vagyok,
s ha egyszer eloszlunk a térben,
velem porladsz el mindenképpen.
Ólmos őszben
Beküldte Haász Irén - 2016, május 4 - 13:25Feltétlen parancs
Beküldte Haász Irén - 2016, április 29 - 15:57Szobraim
Beküldte Haász Irén - 2016, április 19 - 19:22
Négy kategórikus imperatívusz örökre a kincsem:
Emberi Méltóság - mind közül ez legelőbb.
Lét viharán lámpásaim; izzó ércek a lápon;
emberi aljasság tengerein tutajok.
Szobraimat kertben trónusra, ha állitanám én,
drága babérlevelem megkoszorúzza fejük.
Emberiesség: tündöklő alabástrom e másik,
Héra szemével néz, béna kezével is ad.
Harciasabb az Igazságérzet alakja körükben,
mérlege, pallosa van, fegyvere nem csak a szó.
Méltó párjuk a Tettvágy: élénk, nyugtalan ifju,
Mert kell
Beküldte Haász Irén - 2016, április 11 - 11:24
Már nem tudom, mért kezdtem el,
de elkezdtem, mert kell…
A kényszer zúgott fel bennem,
vagy másik ősi jel?
A sürgetés, a vágy szava
mozdította kezem
vagy régi félsz pillanata
bújt elő lelkemben,
hogy nincs tovább, hogy nincs idő,
Nem kell apropó
Beküldte Haász Irén - 2016, április 4 - 16:36
Nem kell apropó, alkalom
elmélázni a kispadon,
alvó emlékekkel telik
a kert, tűnődnék reggelig,
egy emberöltőt visszaszáll
a gondolat. Utolsó nyár…
Repül kis időcsónakom
anyámhoz, régi, szép napon,
mikor még bíztunk mindketten
Már harminc éve
Beküldte Haász Irén - 2016, április 3 - 17:18
Már harminc éve…! Istenem,
ha visszamennék, hirtelen
megcsókolnám ősz kóchaját,
agyonbarázdált homlokát.
Meg kéne mondanom neki,
én vagyok, aki szereti
ma is, harminc év távola
nem festi arcát át soha.