Már harminc éve
Beküldte Haász Irén - 2016, április 3 - 17:18
Már harminc éve…! Istenem,
ha visszamennék, hirtelen
megcsókolnám ősz kóchaját,
agyonbarázdált homlokát.
Meg kéne mondanom neki,
én vagyok, aki szereti
ma is, harminc év távola
nem festi arcát át soha.
Át kéne nyújtani neki
mindazt, ami megilleti,
amit, amíg élt, nem kapott,
mert nem kért soha, csak adott.
El kéne suttogni neki,
míg kezét kezembe teszi,
hogy jósága gyümölccsé ért,
ő érdemel minden babért,
s a belém vetett bizalom
háláját ma is vállalom.
Meg kéne mondanom neki,
szürkén is lehet fényleni.
Hozzászólások
hubart
2016, április 3 - 18:31
Permalink
Amit egykor elmulasztottunk,
Amit egykor elmulasztottunk, sajnos, már lehetetlen pótolni. De egy ilyen gyönyörű vers - ha az akihez szól, már nem is olvashatja - másoknak még talán segít idejében eszmélni... Megérintettek a gondolataid, én magam is ugyanabban a hajóban evezek. Gratulálok, Irénkém!
Haász Irén
2016, április 5 - 17:16
Permalink
Feri, köszönöm kedves
Feri, köszönöm kedves szavaidat!
Azt gondolom, legtöbb ember nem pótolhatja, mindenkinek vannnak mulasztásai, tévedései, hibái a szülőkkel szemben. De erre csak későn jövünk rá, amikor már magunk is elértünk egy olyan eszmélési szintre, amiről fiatalabb korban nem is tudunk...
Csilla
2016, április 3 - 18:52
Permalink
Azt hiszem, bármennyit is
Azt hiszem, bármennyit is tettünk volna meg, mindig maradna bennünk olyan érzés, hogy sok mindent elmulasztottunk. De lehet, hogy ez csak kimagyarázás vagy lelkiismeret-csillapító. Nagyon tetszik a vers, az utolsó két sor különösen.
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Haász Irén
2016, április 5 - 17:17
Permalink
Köszönöm, kedves Csilla, jól
Köszönöm, kedves Csilla, jól látod a dolgot.
hzsike
2016, április 3 - 20:16
Permalink
Szeretettel gratulálok,
Szeretettel gratulálok, gyönyörű versedhez itt is, drága Irénkém. :)
Nagy ölelésem. Zsike :)
Haász Irén
2016, április 5 - 17:17
Permalink
Drága Zsike, köszönöm szépen.
Drága Zsike, köszönöm szépen.
zelgitta
2016, április 3 - 20:26
Permalink
Ugyanez. Ugyanez az érzés
Ugyanez. Ugyanez az érzés vándorol bennem reggeltől estig és éjszaka álmaimban.
Miért csak túl későn? Jaj, istenem, miért?
Nagyon megérintett, nem is érintett, felkavart.
Haász Irén
2016, április 5 - 17:19
Permalink
Kedves Gitta, Ferihez írt
Kedves Gitta, Ferihez írt soraimban ott a válasz...
Köszönöm. Megerősítettél véleményemben...
Bieber Mária
2016, április 4 - 15:15
Permalink
Nagyon szép, nagyon mély,
Nagyon szép, nagyon mély, nagyon gazdag ez a versed is, kedves Irénke. Emberi az érzés, megérintő, megállásra, fohászkodásra késztető. Szeretettel gratulálok.
Bieber Mária
(Hespera)
Haász Irén
2016, április 5 - 17:19
Permalink
Köszönöm, drága Mária.
Köszönöm, drága Mária.
Mysty Kata
2016, április 5 - 11:45
Permalink
Mint tavaszi virágzás
Mint tavaszi virágzás ..olyanokat írsz, bennem is szirmot bont!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Haász Irén
2016, április 5 - 17:19
Permalink
Örülök, és nagyon köszönöm,
Örülök, és nagyon köszönöm, Katám.