Most nem akarok

 
 
Most  nem akarok semmit szólni, 
inak, izmok mélyébe verve 
elringatom a szerénységem, 
csitulhasson minden keserve.
 
Most nem akarok semmit szólni 
– bőszen rikoltnak úgyis mások -  
forró, méltatlan gyötrelemmel 
magamban addig mélyre ások.
 
Most nem akarok semmit szólni. 
Nehéz lélegzetű napokban 
jó az, ha saját hallgatásom, 
rendületlen fénylő napom van.
 
Most nem akarok semmit szólni, 
érik a sérelem vetése, 
s mocorgó csíraként kirobban 
egy új öntudat, ébredésre.

Hozzászólások

Csilla képe

Nagyszerű vers, nagyon tetszik. 

hubart képe

Azt mondja a közmondás is: Hallgatni arany! :))

Tetszik a versed, kedves Irénke. 

Mysty Kata képe

  Tetszik, ahogyan építkezel és kibontakozol a verseidben, intellektuálisan, egyszerűen!Ölellek!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Irénke!

Nekem is nagyon tetszett a versed, ölellek érte...

Erzsike

Bieber Mária képe

Önmagáért beszél a hallgatás is, már ha valaki tud hallgatni. Nagyszerű tartalmú versed megérintett, helyettem is szóltál, mégha nem is akartál szólni. Köszönöm neked, hogy kifejezted érzéseimet, gondolataimat, hogy megszólítottja vagyok versednek.

 

Bieber Mária

(Hespera)

Haász Irén képe

Minden véleményt nagyon köszönök, like-ot is!

Kedves Máriám, öröm tölt el szavaid olvastán, mert akkor igazi egy vers, ugye, " ha nem tudsz mást, mint eldalolni saját  fájdalmad" ... stb.!