Beszélgetés Dvariecki Bálinttal, a Helma kiadó tulajdonosával

Súlyosan látássérült ember, aki „nulláról” indulva teremtett magának igen komoly egzisztenciát. Mai panaszkodó, hisztériás világunkban igen szokatlan jelenség. Nagy jövő előtt áll.

Sikeres informatikai céget alapított. Létrehozott egy kiadót. Digitális újságterjesztő szolgáltatást. Olvasást segítő eszközöket forgalmaz, és minden Tőle telhető módon segíti a látássérült emberek integrációját.

Árad Belőle az energia.

Ha egy kortárs „Ki kicsoda” kiadványhoz kérnének Tőled ötsoros bemutatkozást, mit írnál Magadról?

Dvariecki Bálintnak hívnak, 1976 márciusában születtem. Felnőtté válásomig számos egészségügyi nehézségen mentem keresztül, a látásom minimálisra (hozzávetőlegesen 2%-ra) csökkent. Ennek köszönhetően viszont mindig bizonyítási késztetésem volt, és van a mai napig is, hogy amit eltervezek, meg is valósítsam. Az évek során voltam már alkalmazott, „kisfőnök”, és vállalkozó. Mindig újabb és újabb ötleteim voltak, hogy mivel tudom – kezdetben a saját – majd a hasonló problémákkal küzdő embertársaim életét megkönnyíteni. Ezért is maradtam meg a sok nehézségen túl is a vállalkozói létben.

***

A magánéleti költészet remek példája az alábbi vers. A szerző mesteri módon tömöríti nyolc sorba a lírai ént foglalkoztató gondolatokat. A vers a szeretetre szenvedélyesen vágyó ember magára maradásának aggodalmát fogalmazza meg, hisz ilyenkor, amikor a táj is őszbe fordul, az egyedüllét is jobban fájhat.  Ám pislog még a reménység parazsa a hamu alatt, hiszen „szerelmet bonthat bent az új tavasz.” A keresztrímes, jambikus sorok is ennek a reménynek a szívverését sugallják.

NAGYGYÖRGY ERZSÉBET: TE ÉDES, SZENT LIDÉRC

Amikor a következő verssel találkoztam, átgondoltam igazát. Témája minden időszakban aktuális, hiszen megmutatja, hogy aki tollat ragad, milyen érzésekkel és elhivatottsággal tegye.
Mondanivalója széles teret kap – mindazokhoz szól, akik közeli kapcsolatban állnak a költészettel, verseket írnak. Ez a mű példát mutat formai szempontból is.
Örök üzenete: a költészet szent dolog. Ez a jól kihallható üzenet segített, amikor sor került arra, hogy kiválasszam augusztus hónap versét. Szeretettel gratulálok!

SZILÁGYI FERENC HUBART

Ha verset írsz

Ha verset írsz, csak úgy leszel szabad!
Fülünkbe cseng sziporka szép szavad;
azok valók a szádra, szent imák,
siránkozás helyett örömvirág!

Ha verset írsz, nem él meg itt a bú.
Pogány szeánsz a rím tüzén? Tabu!
Ki könyvet éget, arra, mondd, mi vár?
A megvetés. A lelke oly sivár!

Nincs ihleted, tévútra vitt eszed,
de egyre mást okolsz. Miért teszed?
S ha összeállnak itt a részhibák,
a líra is silány penészvirág!

Ha verset írsz, mögötte szív legyen!
Örömmel osztozunk a hív kegyen,
hisz írni jó, megélni élvezet,
s velünk marad, ki már megérkezett.

Ezúttal nekem jutott az a cseppet sem könnyű feladat, hogy kiválasszam a Hónap Versét. Szerencsére, júliusban is születtek remek alkotások, sőt van olyan alkotónk, akinek több verse is esélyes volt a végső győzelemre. Végül egy olyan alkotást részesítettem előnyben, amelyik az aktuális tartalom és a megérintő költői képei mellett formai bravúrt is hozott, ritmusa szimultán tesz eleget a felező nyolcas és a páros chorijambus követelményeinek. Szeretettel gratulálok!

HORÁK ANDREA KANKALIN

Satnyár
 

Gyilkos a nyár. Satnya vidék,
nap heve fűt, mint a kazán,
izzik az ég. Benti magány,
hűs szoba zár, néma igék.

Víz sem elég, porzik a föld,
kellene bő záporeső,
életerő, nem temető –
nincs, ami hajt, nincs, ami tölt.

Perzsel a nyár. Jaj, ha kiég
bennem a vágy, nincs szerető,
mert ha csalárd, elfeled ő –
kell az erő, kell kicsi még!

Hogyha az Úr hallana fönt,
könnyes esőt sírna ma rám,
zengne az ég bősz viharán,
mert öl a nyár, s fölfal a csönd.

Minden hasonó kiemelés merőben szubjektív. Ez is.

Kezdettől nem hagy nyugodni ez a vers. Pazar létösszegzés, és éppen annyira személyes, amennyire a személyesség jó lehet. Ez nem szerepvers; a lírai Én vitathatatlanul azonos a Szerzővel.

A Költő végigtekint életpályáján, a világon, Önmagán. Nem adja fel. Soha nem adja fel.

Gratulálok, Feri!

"a lázam est tüzében ég,
de új kalandra vár a part!"

Szilágyi Ferenc Hubart -

"Az Értől az óceánig"

Kis sajka ring az Ér vizén,
a róna lápja rém sivár;
kalóz leszek, de még idén –
egy álom újra élni vár. 

Az óceán de messze még,
a csónakom ma arra tart,
a lázam est tüzében ég,
de új kalandra vár a part!

A szél süvít, kemény a pad,
lapátra hát, öreg betyár!
A sár piócaként tapad,
s a csábutak szirénje vár.

A gólya messze költözött,
halott sirályok árnya leng.
Aranysakál a nád között,
a víz fölött lidérc dereng.

 Evezz, ameddig van remény,
a terv merész, a cél nemes,
a küzdelem konok, kemény,
kikötni még nem érdemes!

Haász Irén

A Gazda dolgai

A cipők megsüppedve állnak,
nem hajók már két vizes lábnak.

Kérgüket többé már a Gazda
nem törheti, nem tiporhatja.

A szürke zoknik, ingek sorban,
fiókban fekve kérdik, hol van?

Tanácstalan a bot, a párna,
kinti fogason nagykabátja,

hogy visszafordítható tény-e
a péntek éji eltűnése,

mikor kéken villogó lámpás
kocsi vitte el, s egy kiáltás,

egy szó sem hangzott fel az éjben,
s ők még nem féltek akkor, még nem.

De éjre éj szállt, s pirkadatra
jajszó kúszott fel a falakra.

Gazdáné keze simít néha
csak rajtuk, s hallgat, mint a néma.

Nem csak a tárgyaknak van lelke?
A hiány őt is megviselte?

S mi, a Gazda dolgai, kezdjük
sejteni, többé nem feresztjük,

nem fésüljük, nem fedjük testét,
sorsában sorsunk hordja vesztét,

nem beretváljuk habot húzva
többé… S hogy útja mindőnk útja.

Az Élő Magyar Líra Csarnoka által meghirdetett Anyegin-strófa pályázat győztese

Virginás András

A ködre festett vágyaink című versével.

A ködre festett vágyaink

Parányi óra jár magában,
legyőzni jött a végtelent,
ki nyerhet ily nehéz csatában,
s e győzelem ma mit jelent?
A holnapunk csak egyre biztat:
örülhetünk az álmainknak,
a célok égre nyithatók,
vigyáznak ott a csillagok.
A sorsnak is csak annyi dolga:
az asztalon legyen kenyér,
szavakba öntse, mit tegyél,
s a perceket hajunkba fonja.
Csibész egy óra, ránk kacsint:
a ködre festi vágyaink.

2. hely: Vuts Józsefné – Látod…
3. hely: Baranyi Imre – Napfogyatkozás

Szívből gratulálunk a helyezetteknek! 
Mindhárom nyertesünk virtuális oklevelet kap, verseiket megosztjuk saját és más irodalmi oldalakon.
Köszönjük valamennyi pályázónak, hogy munkájukkal megtisztelték szerkesztőségünket!

A szerkesztőség nevében:
Horák Andrea Kankalin

HORÁK ANDREA KANKALIN -

SÍR MA VALCUM
 

Múltba néz a táj, jövőben élhet,
Mert kopott falak szavát
Ókor írta meg nekünk, s meséket.
Légiók haladtak át,
Útra térve harcban álltak,
Róma így üzent nekünk, a mának.
Ó, ti bátor, ős utak!
Ó, ti bátor, ős utak...

Itt legelt, telelt a mén, s e művel
Festetics tanyája élt,
Szép lovak tenyésztek, és a tűzzel
Olthatatlan is remélt.
És Petőfi Júliája?
Apja gazdatiszt, e birtok árja.
Halhatatlan így üzen.
Halhatatlan így üzen...

Úrlak édenének ősz tanára
Romba dőlt falak között
Csak nevelt tudattal, és nagy ára
Volt, ha néha vért köpött.
Szellemét a rom beitta,
Míg beszélt, dalolt, s a kotta tiszta.
Mondd, dalát ki érti meg?
Mondd, dalát ki érti meg...

Holt falakba róva élet éled,
S ott erős a tégla is,
Persze már avítt romokba téved,
Kőre hull, az is hamis.
Vannak elfogult pribékek,
Jönnek és kutatnak, ám mivé lesz?
Ó, ha lenne épület!
Ó, ha lenne épület...

Hinni volna jó az ó falakban,
Jaj, ti büszke, ős romok!
Ókor érjen el, jelen szavakban!
Tán csak én vagyok konok?
Sír ma Valcum, újra élem.
Légy a régi, várom és remélem!
Add, Uram, hogy így legyen!
Add, Uram, hogy így legyen...

Kántortanító nagyapám és régész nagybátyám emlékére, valamint Valcumért, melynek fennmaradásáért mindketten sokat tettek. 2016. március 8.

„Az Élő Magyar Líra Csarnoka” Anyegin-strófa versenyt hirdet.

Téma: szabadon választott

Anyegin-strófa: egy 14 sorból álló szakasz, négyes és ötödfeles jambusok váltakozásával épül.

A sorok ritmusképlete: ∪ — | ∪ — | ∪ — | ∪ — | ( ∪ )
A sorok szótagszáma: 9 8 9 8 9 9 8 8 9 8 8 9 8 8
A szakasz rímképlete: a b a b c c d d e f f e g g
A befejező két sor csattanóval zár.

Beküldés: regisztráció vagy bejelentkezés után a Versek beküldése linken.

Határidő: 2021. május 9.
Eredményhirdetés: 2021. május 14.

A nyertes verset saját és más irodalmi oldalakon megosztjuk, a szerző virtuális oklevelet kap.
A nyertes vers szerzője előzetes értékelés nélkül kerülhet a Magyar Parnasszus szerzőgárdájába.

Várjuk a versenyzőket, mindenkinek jó munkát kívánunk!

A KÖLTÉSZET NAPJÁRA KIÍRT PÁLYÁZATUNK NYERTESEI: 

1. A CSALFÁHOZ (BARANYI IMRE)

2. SZÚNYOGRA NEM LÖVÜNK ÁGYÚVAL (VIRGINÁS ANDRÁS)

3. MINEK NEVEZZELEK? (KORMANN ZSOLT)

Baranyi Imre

A csalfához

GRATULÁLUNK A NYERTESEKNEK!

Pete László Miklós