Határtalan
Beküldte Haász Irén - 2016, május 15 - 17:04
Ha árnyékot vet falra a fény,
tiédbe simul át az enyém.
Együvé olvadunk a síkban,
mint két pontocska kurta csíkban.
Ha fény hull ránk, mindkettőnk ragyog,
sugaradban is sugár vagyok,
s ha egyszer eloszlunk a térben,
velem porladsz el mindenképpen.
Hozzászólások
Mysty Kata
2016, május 15 - 19:53
Permalink
Hullott rám is bőven abból
Hullott rám is bőven abból a fényből!!!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Csilla
2016, május 16 - 21:43
Permalink
Két egybeolvadt árnyból egy
Két egybeolvadt árnyból egy fénylő sugár, ez lehet a határtalan szeretet és összetartozás érzése. :) Jó a kép, erre íródott a vers?
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Koránkelő
2016, május 17 - 05:56
Permalink
Szép képek! Csilla kérdésére
Szép képek! Csilla kérdésére igen a válasz? Tetszett. Üdv: Robi
hubart
2016, május 17 - 13:19
Permalink
Szép vallomás! :)
Szép vallomás! :)
Haász Irén
2016, május 17 - 14:25
Permalink
Köszönöm szépen. Nem
Köszönöm szépen. Nem kifejezetten erre a képre íródott, de a képet régebb óta őrzöm, hogy egyszer írok rá valamit. Illik ehhez a vershez, hát feltettem együtt...:)
Bieber Mária
2016, május 18 - 14:00
Permalink
Ez nagyon szép! Gratulálok
Ez nagyon szép! Gratulálok nagyszerű versedhez, kedves Irénke!
Bieber Mária
(Hespera)
hzsike
2016, május 19 - 16:32
Permalink
Egymásban, és Veled örökké...
Egymásban, és Veled örökké... Nagyon szépen megírtad, csodás vallomás.
Ölellek, Irénkém.
Zsike :)