Blogok

Kényes bajkeverő

 

           Mysty Kata
        Kényes bajkeverő
 

 Télnek reményét elmossa eső,
 Szennyfoltja mégis csak itt marad.
 Náthát kutyul kényes bajkeverő.
 Vírusa már légterünkön kacag.
 
 Lábról lever, az ágyhoz kötöz.
 Minden keserű, a láz is kínoz.
 Köhögés feszít, mellkas hörög.
 Ki tudja bennünk miért lavíroz?

Tél, vagy tavasz?

Versemet (Inpeters) Laci Szürkeséges január című verse ihlette

Zord a világ, emberek,
hű-hó-lében hempereg.

Faggyú fényű február,
a napsugár nagy kufár.

Kátyú, piszok, pocsolya,
morcos az ég mosolya.

Hol esik, hol havazik,
hej, sok van még tavaszig!

Fent a fényben volna jó,
szikrázna a porka hó.

Alant szállni szabadon
tükörjegű tavakon.

Avagy napra vágyva kint,
ha már barka ága int.

A február egy betyár,
a tavasszal jegybe’ jár.

Szerelem és líra - LXII.

Hatvankettedik rész

A sznobizmus önkéntes, jobban mondva ön-szocializációs kísérlet a sznob ember olyan csoporthoz akar szocializálódni, ahová valójában nem tartozik. Létezik hatalmi, gazdasági, pénzügyi, fogyasztói, kulturális, és sok másféle sznobizmus is.

Motivációja esetenként a hatalmi, gazdasági, pénzügyi, kulturális vagy egyéb elitekhez való integráció, de leggyakrabban csak ennek a puszta látszata. A sznob beéri az integráció felszínes külsőségeivel is.

Irodalomtörténeti szösszenetek - 31.

A rég kimúlt Rákosi-rendszer idején megmérgezett nemzeti tudat betegségei helyenként máig tartanak. Ennek terméke nemcsak a “magyarellenes magyar” abszurd figurája, de talán a hosszas böjt után életre kapó nacionalizmus egyik-másik valóban túlhajtott, groteszk megnyilvánulása is.

A magyarságba nemzeti bűntudatot oltottak, mintha az egész történelmünk lényege, legfontosabb eseménye az lett volna, hogy Hitler utolsó csatlósa” volt a magyar állam.

Nemzeti tudat helyett megpróbálták a magyarságra tukmálni a “proletár internacionalizmus” vulgármarxista elképzelését.

Oldalak