Blogok

A tragikummal évszázadok alatt igen sokan és igen behatóan foglalkoztak, tragikum-elméletek százai születtek.

Mysty Kata
Feltétel nélkül
 

Léted, ha egyszer elmerül, 

ki szeret engem ily „emberül”?

                ELMÉLET a GYAKORLATHOZ 

Bágyadt égen táncol a Nap,

Február;

Nagyon messze még a nyár.

—–

Hajnalonta függ az égen

Összeszedem magam reggel.
Fájdalom béklyója lábamon, kezemen,
törött múlt-cserepekkel
foltozom össze minden nap

Emlékszem, s

„Sok urunk nem volt rest, se kába,  
birtokát óvni ellenünk  
s kitántorgott Amerikába

Mysty Kata : Hósivatag

 Hósivatag ma a táj,
beleolvad galambpár.
Egymás mozdulatát lesik,
a fagyot is elviselik.
 
Hósivatag - ó de szép!
Csupa - csupa - hófehér.
Mint rézkarcok kontúrjai,
rajzolódnak fák ágai.

Eső után hó szakad,

A hajnal sárba ragad.

Szürke égbolt pityereg,

Mesénk hőse didereg.

——

Minden este izgalommal várlak,
hogy csendedre feküdjek némán.
Fivéred előbb érkezik nálad,

Ma azt mondják: Te sehol nem vagy,
- a kifordított szavakban biztosan nem
- hogy a világ oly végtelen nagy,

Verem éles ékem bőszen kövedbe,
konok lettem régen, kincset áhító.

Hatvanharmadik rész

Nem először találkozom vizsgálódásaim közepette a teljes relativizmussal, amely ilyen értelemben közönséges dehumanizációs ideológia, vagy – más szemszögből nézve – minden erkölcsi nézőpont feladása „semmiért egészen”.

A Tejút sávja halovány,

És szürke, mint a vas;

Ott poroszkál tán Isten is,

Mint rosszkedvű lovas.

—-