Blogok

Hatvanhatodik rész

Ezen a ponton érthetjük meg, hogy a fejétől bűzlik a hal. Magában az esztétikában kell olyan ellentmondásoknak, tévedéseknek lenniük, amelyek lehetővé teszik, hogy az esztétikai minőség álneve alatt oly sok vitatható jelenség rejtőzhessen.

Este

Kék eget belep szürkesége

Friss rügy vagyok. Tavaszi 

erőtől duzzadó tűzkohó, 

Te légy Napnak ajka, ki; 

Nézd a hegytető felöltözött! Subája hópalást,

tollfehér; puhára varrta néki Télanyó.

Keleti széllel jött a hajnal,

légies volt, mint egy angyal.

(Elhangzott a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján rendezett ünnepségen 2013.

Szállnak az évek

Kedves Feri, nagy szeretettel köszöntelek a Csarnok tagjai között.

Lehet damasztból selyemszállal szőve,
arany fonállal hímzett dús csoda,
mit gonddal vasalnak, fehérre főznek, 

Szőrpamacs ez, vagy egy macskakölök?

 Hzsikét köszöntöm a

 Parnasszus ormán

A költészetről szóló legemlékezetesebb viták egyikét egy Thomas Love Peacock nevű ember robbantotta ki, amikor 1820-ban meglehetősen

Teher alatt roskadozok, 

mert rám dőlt a fájdalom.

Messziről kiált e bélyeg,

s itt ragadt már végleg.

Teher alatt roskadozok,

nem adhatom  másnak.

Foltos lelkem ki se mosom, 

viselni is magam fogom.

Nagyapám, egy szilágysági 

 Mysty Kata :  Jópofa ez a vidra!!

    Mysty Kata
 Ezüstkori szerelem
 
Esti fények futnak éjbe,
halk lépések, kéz a kézben.
Ezüst fejek ki-kibuknak,
árnyékukhoz ér a sötét.
Sétájukat hold kíséri ,
és együtt léptükre vigyáz;
Emberpár tavasza nyílik ,
csillagesőben kivirít ...
Tapsvihar - Ég arénában;
- az ezüstkori szerelem.
Élettel telít boldog óra ,
emberemlékezet óta.

Felhőpamaccsá lettek a ködök;

A Tél elmúlik, de a Lét – örök.

——

 Sziklaváram  meg nem rendül

Szél zúg, vihar dúl a világ tengerén,

válság villámok cikáznak élesen,

segítségül téged hívlak, Istenem,

gondok közt, s bajokban megmentőm Te légy!.

Titáni küzdelem is semmibe vész,

nélküled zátonyra futna csónakom.

Kevés lenne erőm s önakaratom,

ha vezetsz, vitorlám feszíti a szél.

Bár köröttem a vihar nem csendesül,