lnpeters blogja

Végtelenített sakkjátszma

Végtelenített sakkjátszma;
Az ördög magával játssza.

Legyen Világos,
Vagy Sötét;
Életünk és jövőnk a tét...

Lassú pozíciójáték;
Rejtve a háborús szándék.

Végtelenített sakkjátszma;
Lép az ördög - Istent játszva.

Láthatatlan pénzfellegek
Szövögetnek matt-terveket.

Arab gyalogáldozatok
Írnak újabb változatot.

Végtelenített sakkjátszma
Világhatalomra játszva.

Jachtos maffia-kényelem;
Szicíliai védelem.

Vezércselek,
Királycselek

SZENT JÁTÉK VAGY PROFÁN JÁTSZADOZÁS? (Mi a líra és van-e feladata?) - 23.

24. Rész

 

Ki a költő?

 

Ki a költő?

 

Akivel a verseiben találkozunk.

 

Hivatalosan persze ez sem így van. A státuszköltő nem vágyik a tömegek elismerésére, az ő törekvéseiben státusz-szempontok dominálnak.

 

Talán a lírai minőség?

 

Emmausz felé

Megyünk,
Megyünk..
Mendegélünk...
Végre talán
Emmausz felé..
Isten nem hagy el bennünket,
De a döntés
Itt a Földön
Csak
Az Emberé...

Szenvelgő rossz matéria
A sátánra üt,
Anyagelvű világvégék
Rostokolnak
Csaknem mindenütt.

A világ még eldöntheti,
Élni akar-e,
Bár globális pénzhatalom
Nyomja egyre
A mocsárba
Le.

Jövő lesz, ha
Akarat áll
A végzet elé...
Menjünk,
Menjünk,
Mendegéljünk,
Ideje már -
Emmausz felé...

Nemzeti ima 2018-ban

Isten áldja meg Hazánkat
Békés Jövendővel,
Friss alkotó lendülettel,
Építő erővel.

Unokáink tiszta szívvel
Nézzenek az Égre,
Az újabb világháborút
Kerüljük el végre.

Tűnjön el a süllyesztőben
Minden régi átok,
Szépen, vidáman éljenek
A magyar Családok.

Globalista pénzhatalom
Múljon el idővel,
Isten áldja meg Hazánkat
Békés Jövendővel!

SZENT JÁTÉK VAGY PROFÁN JÁTSZADOZÁS? (Mi a líra és van-e feladata?) - 23.

23. Rész

 

"...csak akkor látom meg az életet a maga szépségében, ha etikailag szemlélem."[1]

 

Az élet tényleges értelme a tevékenység, a szolgálat. Ez azonban nem jelent tömegbe olvadást, mert a közösségben minden egyénre szükség van. senki sem pótolható, senkinek a munkáját sem tudja elvégezni, senkinek a küldetését sem tudja beteljesíteni más.

 

Szegény profán!

Szegény profán!
Csak topog,
Mint a vén harkály
Öreg tölgyek
Odvas derekán...

Mert neki, szegénynek
Semmi se szent,
Nincs
Se fent,
Se lent;
Felszínesség köti,
Mint a kővé vált
Cement...

Szegény profán!
Mennyországot lát -
Az uborkafán...

Mint ócska rajzlapra karcolt levél;
Csak egyetlen dimenzióban él...

A végzet rángatja ide, s tova,
Csak szexet ismer,
Szerelmet soha.

Csak lóg az Élet
Agyag-tomporán...
Szegény profán...

Körtefa árnyéka alatt

Körtefa árnyéka alatt
A világ épségben marad.

Doktrína-had nem jön ide,
Elűzi a szél messzire.

Öltönyök nem itt pihegnek;
Öltöny-díjakért lihegnek.

Körtefa árnyéka alatt
Jelen Jövő felé halad.

Idő őröl a malomban,
Szunnyad a Múlt félálomban.

Isten áldása támogat
Békés, boldog családokat.

Körtefa árnyéka alatt
A Pillanat sose szalad.

Kint a profán gyomra korog:
Pénzek, tárgyak, ingatlanok...

Körtefa árnyéka alatt
A világ épségben marad.

A Remény éltetői

(Az Ápolók Nemzetközi Napjára)

Istenhez talán a legközelebb,
A könnyű élettől legtávolabb...

Amikor még a hozzátartozók is
Reszketve,
Félve,
Sírva távolodnak;
Az ő munkájuk ott kezdődik el
Ott lépnek színre Ők,
Az Ápolók,
A Remény éltetői...

Istenhez talán a legközelebb,
A könnyű élettől legtávolabb...

Ha baleset történik,
Láz gyötör,
Ha sírsz,
Ha vérzik
Ha szenvedsz,
Ha fáj,
Ha a közelben kószál a halál;
Ha végzet tör ránk,
Szembe ki szegül?

A Boldogság hivatalból sose adatik

A Boldogság hivatalból
Sose adatik,
Nem is a vagyon teremti -
Bár sokan hiszik.

Nem hozza létre származás,
Vagy a szavazat,
Nem igényel testőrséget,
Se betonfalat.

Nem hozza el harci siker,
Ágyú, dinamit,
Nem adja se kitüntetés,
Sem extra profit.

A Boldogság hivatalból
Sose adatik,
Őt a sült profán vidéken
Nem is ismerik.

A Boldogság nem portyázik
Lenn a végeken,
Egydimenziós világban
Mindig névtelen.

A Boldogság fanyar viccen
Soha nem nevet,

Május áldott délutánján

Május áldott délutánján
Mosoly ül az Isten arcán.

Nap koronázza az eget;
Fennen ragyog a Kikelet.

Jövő útja gombolyodik,
A Remény fiatalodik.

Május áldott délutánján
Jelen ül a Múltak hátán.

Párhuzamos világokat
Teremt, aki Múltat tagad...

Sátán gubbaszt semmi ágán;
Május áldott délutánján.

Valahol nagy vihar készül

Valahol nagy vihar készül;
Telik az Idő - nem évül...

Múlt sírboltján függöny remeg;
Vad fellegek sötétlenek.

Messze túl a jövő-gyermek
Rémálmok között didereg.

Valahol nagy vihar készül;
A Tisztesség holttá vénül.

Hazug álmok profán papja
Krisztust is zálogba csapja.

Média süket csendjében
Pénz küzd a Hit ellenében.

Érv dogmával ki nem békül;
Valahol nagy vihar készül.

 

Oldalak