Hová is mehetnénk...
Beküldte Mysty Kata - 2012, június 7 - 22:58Mysty Kata
Hová is mehetnénk...
Mysty Kata
Hová is mehetnénk...
Asszonyom!
- Szendrey Julia! -
Nem fogynak a szörnyek sose,
Nincs már időm haragra se.
——-
Zeusz atyám, undok lettem;
Mysty Kata
Asszonyom!
-Dióssyné Brüll Adél-
Otthonra lelt
Szél sodorta szikrán gyúlt e nóta
- csillagfényből, tőled érkezett.
1938-ban a könyvnapi sátorban lelkesen dedikált Móricz Zsigmond.
Még mindig elfojtja a friss erőt,
Még mindig mérgezi a levegőt.
—–
Amputált történelmünk csikorog,
Mysty Kata
Változatok egy hangra
Szivárványutazó,
lélek fotósa
Gyermekként messze az ajtó,
a folyosó manók, koboldok rejteke,
törpékkel telt a szakajtó,
Mysty Kata
Telihold
Kékség ormán telihold
szerelmet vall valahol.
SzingLili
Burokban maradt,s
pang életerő.
Életeink együtt futnak,
Emlékeink szaporodnak,
Hullnak, mint a hó.
Köszönöm, hogy a Társam vagy,
Piros ruhájában büszke daccal állt,
kecses külleme csábítóan vonzott
Rossz a jelen kedve -
nem tervezve jövőt,
múltba temetkezve
múlatjuk az időt.
Huszonnyolcadik rész
Régi nyelvvel, ősi hittel
Magunkra hagyott az Isten.
——–
Tőke-szlogen sírba untat;
Szirének csalfa énekével, búgva
jött el a hajnali vonat,
ágyam szélén ültél, hajadat húzta
Érzem a rózsád - gomblyukon ülve,
lágy zivatarral bombázza orrom:
mennyei ostrom...
Mysty Kata:
Mint, imát