Lépegető
Beküldte Zagyi G. Ilona - 2019, december 29 - 11:55
Aprócska láb tipeg-topog.
Nyughatatlan izeg-mozog.
Sorban állni, lári-fári.
Lehetetlen ülni-várni.
Örökmozgó, fireg-forog.
Nyomot követ, dibeg-dobog.
Sok itt az út, illa-berek,
hegyek, völgyek jönnek-mennek.
Válasz, kérdés kutat-keres.
Körforgásban lábak-kezek.
Tavasz és nyár hideg-meleg.
Tél és az ősz szeles-jeges.
Gyarapítgat, okít-tanít.
Csomókat bont, lazít-javít.
Nő és elhal, ered-fakad.
Ébred-virrad, vet és arat.
Kíváncsiság, apró-cseprő,
irányt mutat jövő-menő.
- Nagyi, súgd meg - titkok itt-ott.
Így a csomó oldott-bontott.
Csúfolódik, tiktak-tiktak.
Csisszen-csosszan, billeg-ballag.
Csetlik-botlik, botja tartja.
Hátrapillant, vissza-vissza.
2015
Hozzászólások
hzsike
2020, január 3 - 20:07
Permalink
Kedves Ilona!
Kedves Ilona!
Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez!