lnpeters blogja

Lila, profán ál-jövendő

Lila, profán ál-jövendő
Dörömböl a hegyeken,
Azt rikoltja, mostantól a
Barackfán - kókusz terem.

Csiricsáré rózsaszínben
Az Élet - a holtaké;
Tótágasra állt a világ,
Ülepe néz felfelé.

Lila, profán ál-jövendő
Szellemvilágot idéz,
Kalitka lesz a szabadság,
És szégyen a józan ész.

Sohasem szabad feladnunk
A Múltunk értékeit,
Nem kerülhet szemétdombra
Sem az Erkölcs, sem a Hit.

Vagy Atlantisz mellé megyünk
Idő rejtelmeibe,
Vagy a hitvány lila profán
Tűnik el a semmibe.

A tudomány "autonomiája"?

Tán "független" a tudomány?
Vajon mitől?
S mikor?
Istenként trónol valami
Tudós Olümposzon?

Talán kívül a téridőn
Tudomány-manna hull,
És ott alkot a tudomány
Háborítatlanul?

A tudomány gáncs nélküli,
Mennyei, szent sereg,
Ahogy azt bőgve bégetik
Az álszent közhelyek?

           *

Nemigen...
A tudomány nem volt "független"
Sohasem...

          *

Tudós lehet "független",
De - intézmény soha...
Az intézmény minden esetben
Politika.

Az Előző Emberiség

Éltek, haltak - nagyon régen..
Alszanak
A Múltban -
Mélyen...

Létüknek ezernyi nyoma,
De tagadja minden dogma.

Az Időbe kövesedve,
Kitiltva,
Elfeledtetve...

Éltek, haltak - nagyon régen..
Akkor is Nap volt az égen...

Akkor is fű nőtt a hegyen,
Akkor is élt a Szerelem.

Nincs már se sorsuk,
Se nevük..
Mi volt, ami elbánt Velük?

Éltek, haltak nagyon régen...
A Föld akkor sem volt éden...

Miért nem néznek az égre?
Tudni kéne...
Tudni kéne...

Isten velünk sose pöröl

Isten velünk sose pöröl;
Nyár ablakán kikönyököl.

Látja, ha a folyam árad,
Hallja a rossz doktrínákat,

Vágyunkat nem igazgatja,
Csak a vállát vonogatja.

Isten velünk sose pöröl;
Nem gyógyít és nem öldököl.

Vétkeinkre rá nem legyint,
A nászágyunkba sem tekint.

Bottal, lángpallossal nem ver -
Isten dogmákat nem ismer.

Nincs benne sértődés, harag;
Hisz bennünk a Vén Hallgatag.

 

Perverzitások korában

Perverzitások korában
"Elit" - rózsaszín masszában.

"Színesül" az oldott kéve;
Omlik a pénz fenekébe.

Civilizáció-tábor
Kifordulna önmagából.

Perverzitások korában,
Pénz-ördög profán poklában...

Parttalan "emberi jogok"
Mögött "Allah akbar!" kopog.

Hibbant Európa néni
A Koránt receptnek nézi.

Perverzitások korában,
Pénz vigyorog - álruhában.

Párhuzamos társadalom
Mögött sunyi pénzhatalom.

Profán - önmaga markában...
Perverzitások korában...

Néhai világháborús részvételeink

Mint bolond ember szörnyű vízesésbe,
Ugrottunk mélybe,
Mélyek mélyébe,
Nem is egyszer...
Kétszer...

Kerge, részeg parti,
Szedett-vedett talon...
Két világháború
A német oldalon...

Kétszer tűntünk el odalent...
Kétszer adtunk Jövőt,
Jelent...

Mint bolond a vízesésbe,
Zuhantunk a vérfürdőbe
Halál-ékül,
Golyó-fékül,
Minden értelmes cél nélkül...

Mindent elvesztettünk
Végül...

Kráterek
Fetrengenek
Virágos rét helyén,
Részeg a győztes túlerő,

Szegény Medárd

Szegény Medárd - citerázik;
Negyven napig ázik-fázik.

Szürke égbolt dörög-morog,
Esőfelhő-raj gomolyog.

Fellegben eső-barbárok;
Jeget zúdít légi átok...

Szegény Medárd..
Egykor régen
Püspök volt - még életében...

Holta után lett belőle
Időjárás védőszentje.

Negyvennapos por-elverő
Nyár eleji Medárd-eső...

Posztumusz szent-kultusz megárt..
Tán már tudja
Szegény
Medárd...

A VADKANRA FOGOTT GYILKOSSÁG (Hogyan halt meg Zrínyi Miklós?) - 26. rész

26. Rész

 

A császárság nem tudta maga alá gyűrni a német államokat, de ehhez még a kontinens legerősebb hatalmának, Franciaországnak is ringbe kellett szállnia. Megtörtént a látszólag lehetetlen: egy katolikusok és protestánsok közt zajló „vallásháborúba” a katolikus Franciaország, amelyet ráadásul egy bíboros, Richelieu irányított, a protestánsok oldalán lépett be.

 

Oldalak