lnpeters blogja

Mi a Költészet értelme?
Nem profit,
Nem is az elme.

Nem mennyország,
Nem ravatal,
Nem is díjosztó hivatal.

Nem a ködhalmok hatalma,
Nem is a hatalom halma.

Mi a Költészet értelme?
Közös Jövőnk érik benne.

Lélektől Lélekig suhan
A kollektív tudattalan

Mindannyian egyek vagyunk;
A ritmus: közös otthonunk.

Értelme a Költészetnek?
Éppen - ami az Életnek.

Nem technika,
Nem is kenyér;
De nélküle
Ember - nem él.

Épp annyit ér a világnak,

Júliusi partok felett
Alszanak a szürke egek.

Idő hallgatag hajója
Nyár csendes vizeit rója.

Távoli gonosz viharok
Csalódott visszhangja morog.

Júliusi partok felett
Ócska, bágyatag fellegek.

Pasztellszínt ken világ-ecset;
"Nemzetközi" felszín fecseg.

Ó eresztékek inognak,
Gyilkos tanok vicsorognak.

Júliusi partok felett
Lebeg a félénk Szeretet.

Napsugaras hétköznapok
Ígérete - bennünk mozog.

Van kérdés,
De van Felelet -
Júliusi partok felett.

Ha a világ élén Isten nem áll;
Helyette nem marad
Csak
A Halál...

Ha a Lét
Profán -
Halál gubbaszt az uborkafán,
Ha nincs Isten,
Nincs lelki védelem;
Háttérben mindenütt
A Félelem...

A félelem ma még kicsit sem kétes,
S fantasztikus mértékben
Piacképes.

Ha profán a világ,
Nincs félelmetesebb,
Mint a butaság...

Békés jövőnek nincs híre,
Pora,
Ez ma a posvány és
A rettegés kora.

A rettegés ma gigásszá dagad,
Fejlődik,
Szervez,

Létezik háttérhatalom?
Jogos-e az aggodalom?

Titkos sunyi dollár-akol
Világot ural valahol?

Alamuszi pénz-sunyiság
Kormánya alatt a világ?

Létezik háttérhatalom?
Hogy tagadják, azt jól tudom,

A mai globál-éjszaka
Gigantikus joghézaga

Eleve mutat valamit:
Nincs, de - látjuk a nyomait...

Létezik háttérhatalom?
Néhány tucat bank-masztodon

Hatalmát mely törvény őrzi,
És mely állam ellenőrzi?

Multicégek roppant hadát
Melyik parlament látja át?

"Tiszteletre méltó" gagyi?
Illatozik - a papatyi...?

A média varázsnyelve:
Egyenes lesz - ami ferde.

Követendő, ami sanda,
Szépséges lesz, ami - randa?

Nem hinném.
Az Idő szalad,
A gagyi csak - gagyi marad.

Júliusi ősz idején

Táborozni készülök én.

Sok kedves színjátszó gyerek

Táborvezetője leszek.

Lesz próba, szövegtanulás,

Pénteken meg - előadás.

Júliusi ősz idején

Anikómmal dolgozom én.

Száz szónak is egy a vége:

Közös munka!
Újra!

Végre!

Múlt és Jelen Hitről regél.
Féljen mindig - az ellenfél.
Borongós nyári napok,
Erőm teljében vagyok.

Szabadságban,
Hitben,
Vágyban;
Csöndes
Házi Boldogságban;
Fakulnak a tegnapok;
Erőm teljében vagyok.

Dolgozom és szeretek.
Írok,
Jövőt nevelek;
Bársonyos nyári napok;
Erőm teljében vagyok.

Sok gonosz bal-vélekedés;
Jövőnk torkán borotvakés.

Bőg a doktrína-fergeteg;
Nem tudják, mit cselekszenek.

Színültig a "mese" korsó,
Minden tény: falra hányt borsó.

Bal-végzetű bal-közhelyek
Hazudnak az iszlám helyett.

Az iszlám nem "másik vallás";
Nem. Az iszlám - valami más...

Nem csupán vallási norma,
Hanem lét-és életforma.

Nem a konszenzus felé fut,
Minden mást elpusztít - ha tud.

Bal kóvályog balsors elé;
Világ-kalifátus felé.

Jelen-bögre lehet csorba,

Transzgender mákony-fellegek
Sötétítenék az eget...

Rózsaszínre sápadt faág
Ünnepelgeti önmagát.

Nyegleség tótágasra áll,
Hagyományt és Jövőt zabál.

Transzgender mákony-fellegek...
Kiherélt jövő fenyeget?

A "haladás" frázis-tára
Nem mentség a butaságra.

Rózsaszín műanyag pokol
Lappang a végén valahol...

Transzgender mákony-fellegek;
Az Akarat - feljebb lebeg.

Rossz, túlkoros mű-kamaszok
Szánalmas serege nyafog.

Lehet divat a szélsőség,

Minden igaz Szeretetben
Tovább él bennünk
Az Isten..

Minden kedves gesztus áldott;
Együtt teremtünk világot.

Minden szép szó, minden mosoly
Jövendőt alkot valahol.

Tovább él bennünk az Isten
Minden igaz Szeretetben.

Ruháját és rohamát
Csodálta a fél világ...
Hogyha megjelent egy század,
Tábornokok,
Kisasszonyok
Azt dörmögték,
Sikoltozták:
"Hej, micsoda katonák!"

Elpirul a kósza nyár,
Megremeg három határ,
Sok festőt megihletett, ha
Rohamra ment
A huszár.

A világ csodája lett,
De senkit sem érdekelt,
Hogy miből lett...
Hogy honnan érkezett...

Hogy miféle tragédiák szülötte
A huszár...

Megszűnt a Múlt,
Eltűnt a fenn,
S a lenn,
S karddal a kézben kényszerült