florance blogja

Isten tenyerén – A Balassi-strófa verseny 2. helyezettje

Beküldte florance - 2021, február 8 - 19:00

Isten tenyerén

Vigaszt ad lelkünknek, új erőt hitünknek búfelejtő vigalom,

hamvas szerda messze, kedvünk eleresztve, nem köt semmi tilalom,

s hogy mulassunk bátran, fura maskarákban: mennyből kapott jutalom.

Hol andalít halk szving, ott járja a szmoking, s úri bőségasztalok,

szolid batyubálban, pörgő tüllszoknyában jelmezbe bújt angyalok;

vállukon az ínség, erényük szerénység - álca nélkül is azok.

Beküldte florance - 2021, január 6 - 22:57

Dicstelen oszlik a felhő, despota, semmirekellő,

ám hideg átka szeszély, mostoha gyermek a fény,

mígnem villan a nap tüze zúzmara hűs, pihe pelyhén,

megzabolázva pogány, kései zord seregét.

Fák közt moccan a szellő, langy heve játszva kerengő,

dombokon olvad a hó, tél futos ott megadón,

s láttán, vágy keserédes, rég vala dallama pezsdít,

Jő tavasz, ébred a táj, zsendül a téli határ.

Izzó nap szül ezüstfényt, áldón így letekintvén,

angyali tűzsugarát hinti le földre dicsőn.

árvult kis ladikot rejt titkát óvva a gyékény,

s ült iszapon kele búvik sunyi harcsa elől.

Zúgón árad a Túr, rajt kéve nyalábja tekergőz,

holt mohaszín cika partját vele vájja a jég,

ellene szél fut a lejtőn, pajkos nyárba merengőn,

hol sete pandal elében pici nyérc heverész.

Könnyteli bút ma feledhetsz, sárgarigók dala reppent,

hűn epedő szerelem mennyei bája kisért,

dúdol a mesgyén, rétek napszinezett puha selymén,

s táncol az ég meseszép, édeni végtelenén.