Tavaszi capriccio – Az elégiaverseny 3. helyezettje

 
Dicstelen oszlik a felhő, despota, semmirekellő,
ám hideg átka szeszély, mostoha gyermek a fény,
mígnem villan a nap tüze zúzmara hűs, pihe pelyhén,
megzabolázva pogány, kései zord seregét.
 
Fák közt moccan a szellő, langy heve játszva kerengő,
dombokon olvad a hó, tél futos ott megadón,
s láttán, vágy keserédes, rég vala dallama pezsdít,
Jő tavasz, ébred a táj, zsendül a téli határ.
 
Izzó nap szül ezüstfényt, áldón így letekintvén,
angyali tűzsugarát hinti le földre dicsőn.
árvult kis ladikot rejt titkát óvva a gyékény,
s ült iszapon kele búvik sunyi harcsa elől.
 
Zúgón árad a Túr, rajt kéve nyalábja tekergőz,
holt mohaszín cika partját vele vájja a jég,
ellene szél fut a lejtőn, pajkos nyárba merengőn,
hol sete pandal elében pici nyérc heverész.
 
Könnyteli bút ma feledhetsz, sárgarigók dala reppent,
hűn epedő szerelem mennyei bája kisért,
dúdol a mesgyén, rétek napszinezett puha selymén,
s táncol az ég meseszép, édeni végtelenén.
 
 

Hozzászólások

Tisztelt Szerkesztőség!

Nagy örömmel és meglepetéssel olvastam a hírt, hogy művemmel harmadik helyezett lettem, amit nem hittem volna. Köszönöm a megtisztelő helyezést, mely további inspirációt ad majd a jövőben az íráshoz.

A hozzászólásokat, véleményeket elolvastam, azokra szeretnék néhány szóban reflektálni:

A "rég vala" régies változata a régmúlt, régen volt kifejezésnek. Sok költőnk versében megtalálható ez az írásmód, melyet a ritmus és az archaikus stílust követve én is használtam itt.

"Búja siralomban, mint rég vala állni szokása" (Vörösmarty Mihály: A rom)

"A szent házban - az is mily rég vala" (Tompa Mihály: Nőmnek)

A "futos" ige nem elírás, nem helyesírási hiba. (A helyesírásra nagyon szoktam ügyelni) A "futos" tárgyatlan ige. "Kisded tündérek fogadták repesve, futosva" (Vörösmarty Mihály)

Egyetlen szót találtam, ahol felmerülhetett a rövid-hosszú magánhangzó helytelen alkalmazása. Ez pedig a "kísért" szó lehet. Itt a szó jelentése nem a kísér v.kit v.hová, hanem a kisért (csábít). Mindkét írásmódja megengedett, a kisért a régies formája.

"Nemcsak egyfélekép kisért az ördög bennünket" (Régi magyar mondás)

"Álmomban távoli sík kisért" (Housman, Tótfalusi István ford.)

Végül a mesgye-mezsgye szó. A mesgye a mezsgye régebbi elfogadott írásmódja, ami szintén nem helyesírási hiba részemről. Itt is a régebbi írásmódot választottam.

"Át-meg átszökdécsel a zöld hantu mesgyén" (Arany János)

Lehet, hogy valóban archaikusra sikeredett a vers, de én szeretem a régebbi, feledésbe merülő szavakat újra elővenni, bár a mai fiatalság számára sok ismeretlen közülük.

Még egyszer hálásan köszönöm az elért helyezésemet és a vele való munkát, szeretettel: Florance

 

hubart képe

Kedves Florance, ismerjük ezeknek a szavaknak a jelentését, Vörösmartynál, Tompa Mihálynál természetes az előfordulásuk, hiszen abban a korban így írtak, így beszéltek. Csakhogy azóta etelt csaknem két évszázad, és  ma már kissé furcsán hangzanak, komikusan hatnak. A lassan feledésbe merülő archaikus szavak megőrzése dicséretes dolog, és színesíti, gazdagítja a nyelvet, viszont itt nem régi szavakról, hanem elavult nyelvtani igeidőről, használatból kikopott írásmódról van szó. A külömböző korok, stílusok egy versen belüli keverése nem szerencsés, fület bántó eklektika, amit legtöbbször a rím- vagy a ritmuskényszer csalogat elő. Maga a vers jó, viszont ezek a dolgok itt a mérlegelésnél éppenséggel levontak az értékéből! :) Szeretettel: Szilágyi Ferenc Hubart

Kedves Ferenc, a hozzászólásomat nem bakafántoskodásból írtam, ( megint egy ilyen szó:))), hanem csupán tisztázni szerettem volna a felmerült aggályokat. Mint írtam, és most is fenntartom, nagyon örültem annak, hogy idáig jutott a versem, mert nagyon sok, tőlem ezerszer jobban író van itt . Természetesen a jövőben megfogadom a jogos bírálatokat,  és szem előtt tartom majd a későbbiekben. Még egyszer hálás köszönetem mindenért, szeretettel: Florance

hubart képe

Kedves Florance, tudom, hogy nem bakafántoskodásból, nem is vettem annak. Mi sem bakafántoskodunk, csak elmondjuk a véleményünket. Szeretjük gazdag anyanyelvünk patinás szavait is, és üdvözöljök, ha valaki feleleveníti versei által. A felhasználás módjával volt gondunk, például a már csak archív szövegekben előforduló igeragozással, a múltidő ma már nem használatos formáival. 

Haász Irén képe

Szeretettel gratulálok versedhez!

Nagyon tetszett a könnyed, lazasága, akadálytalan gördülése.

Kedves Irén, nagyon szépen köszönöm a véleményed, szeretettel: Florance

Kankalin képe

Kedves Florance, szeretettel gratulálok a vershez és a helyezéshez! :)

Kedves Kankalin, nagyon szépen köszönöm, szeretettel: Florance

Csilla képe

"A felhasználás módjával volt gondunk, például a már csak archív szövegekben előforduló igeragozással, a múltidő ma már nem használatos formáival. " – illetve pár pentameterben a cezúrákkal...

Nagyon szép, gazdag, láttató képekkel teli vers, élmény volt olvasni. Gratulálok a helyezéshez!
 

Kedves Csilla!

Nagyon szépen köszönöm megtisztelő véleményed, bár tisztában vagyok azok hibáival. Az említett pár pentameterben én is láttam, hogy nem szóvégre esik a szünet. Volt is helyette olyan, ami ennek a kritériumnak megfelelt, de azt túlságosan mesterkéltnek találtam, ráadásul zökkent a ritmusa is. Végül is a hiba mellett döntöttem, mert így nem akad meg a ritmus olvasás közben. Nekem óriási elimerés ez a harmadik helyezés, és a régies szóhasználatot a későbbiekben megpróbálom mellőzni. Még egyszer köszönöm a gratulációt és az elismerést, szeretettel: Florance