A köd mögött
Beküldte Kankalin - 2020, november 4 - 21:26
Sikít az őszi szél kopott vonója,
avarra sírja bánatát az Isten –
esőt szitál, s megannyi könnye volna,
hogy enyhet árva koldusokra hintsen,
de jő a tél, szakadt ruhákra dermed,
szegények álmait fagyasztja dalba,
sehol kenyér, meleg, hiába tervek,
vacognak éhesen –, kevés hatalma;
tavaszra testük is soványra sorvad,
erő alig marad, szemernyi élet,
a nyár se hoz vigaszt, talán fasor, pad –
gyalázatos, hogy ennyi sors enyészhet;
az ősz üzent, s a szívbe költözött,
találd meg őket ott, a köd mögött.
Hozzászólások
Haász Irén
2020, november 5 - 16:03
Permalink
Megérintő, szép, empatikus!
Megérintő, szép, empatikus!
Kankalin
2020, november 10 - 09:54
Permalink
Köszönöm szépen, Irénke! :)
Köszönöm szépen, Irénke! :)
Szeretettel: Kankalin
hubart
2020, november 8 - 16:43
Permalink
Kedves Andi! Mély szociális
Kedves Andi! Mély szociális érzékenység jön át szép szonettedből!
Kankalin
2020, november 10 - 09:57
Permalink
Köszönöm szépen, Feri! :)
Köszönöm szépen, Feri! :)
Valóban mély érzékenységem van a támával kapcsolatban, de sajnos ez kevés a helyzet javulásához. Ennél jóval többre lenne szükség, méghozzá magasabb szinteken.
Ha eljutott ez a szonett az emberek szívéhez és oszlatja a ködöt, már megérte megírnom. :)
Szeretettel: Kankalin
Csilla
2020, november 9 - 21:10
Permalink
Nekem is tetszik, különösen a
Nekem is tetszik, különösen a zárás! :)
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Kankalin
2020, november 10 - 10:01
Permalink
Köszönöm szépen, Csilla! :)
Köszönöm szépen, Csilla! :)
A zárással vesződtem legtöbbet, mert nehéz volt tiszta jambusokkal megfogalmazni, amiért ez a szonett született: gondolkodtatás, érzékenyítés és üzenet az emberek szívéhez.
Örülök, hogy jónak találtad. :)
Szeretettel: Kankalin
lnpeters
2020, november 15 - 09:49
Permalink
Megindítóan szép!
Megindítóan szép!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Kankalin
2020, november 18 - 00:54
Permalink
Köszönöm szépen, Laci! :)
Köszönöm szépen, Laci! :)
Szeretettel: Kankalin