Várom a jöttöd
Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2017, március 11 - 11:44
Alkonyi órán csend motoz éppen,
fekszem a szófán, sírva az éjben.
Síri-magánynak szelleme kísért,
hittem a nyárnak, vágyakat ígért.
Régi szerelmünk ködbe veszett már,
árva a lelkünk, benne sötét jár.
Boldogan, önként lettem az őröd,
nézem az ösvényt, s várom a jöttöd.
Hozzászólások
Csilla
2017, március 11 - 11:47
Permalink
Kedves Erzsike!
Kedves Erzsike!
Szerkesztőségünk nevében sok szeretettel gratulálok ehhez a szép, remekül megírt vershez és az elért helyezéshez is!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Nagygyörgy Erzsébet
2017, március 11 - 14:42
Permalink
Kedves Csilla!
Kedves Csilla!
Köszönöm szépen.
Erzsike