Szeretet

Amikor ringattad
bölcsőm
a felhők alatt,
szemed fényében
fürdött
az alkonyat.

Engem ölelt
a múlt
és a pillanat,
szemedben égett
az esti tűz.

Elfáradt tested
átölelte
a félhomály.
Lefeküdtél,
s talán
aludtál.

Könnyek ragyogtak
szemed sarkán.
A hajnal
így talált rád,
édesanyám...

Hogy tudnálak
szeretni!
Most,
ennyi év után...
Ráncos arcodra
csókolnám
a szeretet
bársony bíborát.
 

Hozzászólások

Mysty Kata képe

 A szeretet örök ízzásban tart:  döbbent rá a vers! Az emlékezés-lángban elevenen élnek szeretteinket.Gratulálok a versedhez szeretettel!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Szeretettel gratulálok, gyönyörű verset kaptunk:)!

Szomorú...gyönyörű... Gratulálok! :)

hzsike képe

Gyönyörű képekbe lehelt, meghitt érzelmek, a szeretetről.

Jóérzéssel olvastam. 

Zsike:)

Köszönöm Tisztelettel !

Lajos

Köszönöm kedves kata!

Sokat köszönhetek Néked kedves Edina! Köszönöm!

Szeretettel: Lajos

Köszönöm Kedves Nadale!

Köszönöm kedves Zsike!

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Lajos!

Nagyon szép versedhez gratulálok.

Szeretettel Dyona

Köszönöm Dyona!