Samurai halál
Beküldte titus56 - 2016, április 5 - 15:38
Samurai halál
Aztán hirtelen csend lett.
A csend-avart, mit horkanó
lovak patája felkavart,
némára csókolták a
cseresznyevirágok.
Rózsaszín pillájuk
lágyan megremeg.
Egy levél még libbent
párat, hempereg,
majd békésen porba simul,
feledve a világot.
A sápadt lampion felhörpinti
a terjengő teaillatot,
egy kimonó selyme
búskomor ódát piheg,
míg egy gésa apró
léptekkel, félve eltipeg.
Megfeszül pattanásig izom, ín, ideg,
a katana végítéletként
a levegőn átsziszeg.
A sok szirom, mind árván lehull,
gyászosan elfehéredik,
valahol egy haiku utolsó betűit
épp papírra vetik.
S az idő, egy pillanatra,
örökre elveszik.
Hozzászólások
hzsike
2016, április 5 - 15:39
Permalink
Kedves Laci! Szerkesztőségünk
Kedves Laci!
Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez.
Zsike :)