Jelenlegi hely

Magyar szívből

Beküldte Stef - 2013, január 6 - 23:34

Magyar vagyok, magyar honban,
Itt, hol a szív magyart dobban.
Magyar versek, magyar dalok
Büszkén zengik: „Magyar

Hazám csorba, mégis büszke.
Rózsafán egy apró tüske.
Árpád vezér, Mátyás urunk,
Segítsétek nehéz utunk!

Törzsek voltunk, nemzet lettünk.
Előre, egymásért mentünk.
Hová tűnt az ősi álom?
Azt a hazát, hol találom?

Hol a nép, ki gulyást evett
Aki táncolt, csárdást, hevest?
Hol a föld, hol Petőfit és
Kossuth Lajost beszélik még?

Remélem, majd talpra állunk.
Hiszem, egyszer rátalálunk,
A helyre, hol öröm lennünk,
Ahol szabad lehet lelkünk..

Magyar vagyok, magyar honban,
Itt, hol a szív magyart dobban.
Magyar vagyok, leszek, s voltam!
Nem számít, a határ hol van.

A Magyar Parnasszus Talpazata - Alapja

Hozzászólások

Kempelen

2013, január 9 - 11:40

Permalink

Szia! Remélem nem sértődsz

Szia!

Remélem nem sértődsz meg, de szerintem az természetes, hogy valaki valaminek születik. Pusztán a származást kihangsúlyozni számomra semmiféle többletet, művészi értéket nem jelent. A témája annyira triviális, alap, de úgy tűnik ez elég az alaphoz.

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Mysty Kata

2013, január 9 - 12:05

Permalink

Az első vsz túltüzdelt a

Az első vsz túltüzdelt a "magyar" jelzővel.
Ismétlése a végén a hatás ellenkezőjét válthatja ki...
Magyar vagyok itt e honban,
itthon a szív ezért dobban...
Zenék , versek, táncok , dalok,
rólunk szólnak ,büszke hangon .
Az követő versszakokat is átírnám..

Kata

"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Stef

2013, január 9 - 19:37

Permalink

Szia! Nem sértődök meg

Szia!
Nem sértődök meg természetesen, viszont megkérlek, hogy ezt a lekezelő, semmibenéző stílust a későbbiekben hanyagold felém. "de úgy tűnik ez elég az alaphoz."