Kong a csend idebent

 
Végtelen vagonban zörögnek a szavak,
szóba állni velük, talán nem is szabad.
Tiltó tábla ijeszt eltévedt idegent,
s ha pang a gondolat, kong a csend idebent.
 
Vajon, csak a múzsa hagyott ma végleg el,
s a józan eszem küzd, értékel, mérlegel?
Vagy a lantom hangja lett hamis pár napja,
fura kór emészt el, s elveszejt holnapra.
 
De megrázom magam, és felállok újra,
s ha a déli szél most is felőlem fújna,
versbe énekelném az egek csillagát,
fénye lelkem falán remegve csillan át.

Hozzászólások

hzsike képe

Kedves Erzsike!

Szerkesztőségünk nevében gratulálok szép versed Parnasszusra kerüléséhez.

Szeretettel: 

Zsike :)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Zsike!

Köszönöm szépen.

Erzsike

Haász Irén képe

Gratulálok, Erzsike, szeretettel olvastam!

Csilla képe

Szeretettel gratulálok remek versedhez, kedves Erzsike! :)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Irénke!

Köszönöm szépen, hogy olvastad.

Erzsike

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Csilla!

Én köszönöm, hogy benéztél hozzám, és olvastad.

Erzsike

Koránkelő képe

Szép! Gratulálok! Üdv: Robi

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Robi!

Örültem neked, itt is.:)

Erzsike