Könyörgés
Beküldte virginás - 2017, június 16 - 09:13
Ki hitte volna, gyorsan este lett,
a balhitünk a föld alá zuhant,
szemét meresztve rajta rést keres.
Vigasztalást te adj nekünk, Uram!
Nyomasztja gond, magát emészti épp,
kinek nem ad reményt jövője már,
vigasztalódni kezd, ha lesz miért.
Uram, karod, ha érte nyújtanád!?
Legyen szabad, feloldozott a szív,
uralkodik sötét felett a fény,
a mély fölött örökkön ott a híd.
Uram, nekünk ilyen jövőt igérj!
Hozzászólások
Csilla
2017, június 16 - 09:16
Permalink
Kedves András!
Kedves András!
Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok nagyszerű versedhez és a megérdemelt helyezéshez!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/