Kéjt csiholt
Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2017, december 30 - 15:37
Létem türkiz égboltján lobogsz,
lelkem őrzi még a nyári bájt,
testes estek forróságait,
vágyunk villanása kéjt csiholt.
Ám, de jött az ősz, a lombruhás,
s elfeledted már a föld színét,
alkonyatnak bíborkönnyeit,
naplemente vér-varázslatát.
Én azóta nyugtalan vagyok,
mert selyemmezőidet kezem
nem simítja pillekönnyedén,
s csak találgatom, velem leszel
akkor is, ha a fehér fény majd
Istenhez szólít egy alkonyon?
Hozzászólások
Csilla
2017, december 30 - 15:38
Permalink
Kedves Erzsike!
Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versedhez és a Parnasszuson elfoglalt helyéhez!
Boldog új évet! :)
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Nagygyörgy Erzsébet
2017, december 30 - 18:58
Permalink
Kedves Csilla!
Kedves Csilla!
Köszönöm szépena helyezést.
Boldog Új Évet Minden szerkesztőnek. :)
Erzsike
hubart
2018, január 2 - 20:02
Permalink
Szép versedhez szeretettel
Szép versedhez szeretettel gratulálok!