Enyészet

 
Gyere, vidd el, könnyű alkony,
vérben úszó, fáradt arcom
maradványát, melyre bélyeg
égett, s lelkem így lett félszeg.
  
Gyere, zápor, moss el minden
szennyet, amit szépnek hittem,
ne maradjon semmi remény,
vesszen el az utcák neszén.
  
Testem nyeld el, fekete föld,
a pázsitod ne legyen zöld,
felettem hadd legyen kopár,
hadd szülessen fertő, mocsár.

Hozzászólások

hzsike képe

Kedves József!

Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok remek versed, Parnasszusra kerüléséhez!

Zsike :)

Csilla képe

"Dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
úgy érdemes." 
 
Ugye?:) Gratulálok, nagyon jó lett!
 
 
József képe

Igazad van :)

Köszönöm

József képe

Köszönöm szépen :)

Haász Irén képe

Nagyon jó vers, határozott fejlődés, gratulálok!

József képe

Köszönöm szépen :)