Csókjaid ízét
Beküldte szurkevirag - 2011, november 23 - 13:28
Újra, meg újra feláldoznám testünket a mámor
bíborszín oltárán fekve - takar puha fátyol.
Álmokból szőtt méz - szerelem-lepel árnyal az éjben.
Eltakar, eltemet, élve halaszt meg a kín – elenyészek.
Vágyom a napra, midőn fellángol a kéj tüze - fáklya.
Mind, aki látja szemét hunyorítja, ha lobban a lángja.
Ám, már régen e tűz rőt fénye nem oltja veresre
lelkem - ráncosodó testem hűs vérbe temetve,
s fagyva kiáltja fohászát hozzád szép ideálom.
Engedd édeni csókjaid ízét hagyni a számon.
Hozzászólások
szurkevirag
2011, november 23 - 21:46
Permalink
Köszönöm Ildi!
Köszönöm Ildi!
Weinberger
2011, november 24 - 00:05
Permalink
Örülök, hogy az egyéb
Örülök, hogy az egyéb részműfajokba sorolható verseid között ezek a hibátlan hexameterek is szerepeltek. Méltán tükrözik azt a szándékot, hogy a Parnasszus helyet adjon a kortárs amatőr líra műfaji sokoldalúságát igazoló verseknek.
szurkevirag
2011, november 25 - 11:35
Permalink
Köszönöm! A "hexa" mindig is
Köszönöm!
A "hexa" mindig is érdekelt. Garantálom, hogy nem ez az utolsó ilyen versem. Muszáj tovább finomítani, nekem az ömlengés kicsit több benne, mint kéne. Nehéz...
Talán az utolsó 4 sorról mondhatom, hogy teljesen elégedett vagyok vele.
Justice
2011, november 25 - 21:13
Permalink
"...élve halaszt meg a kín –
Micsoda erőteljes vágyképek. "Fátyolkönnyed", mégis fajsúlyos; tisztán közeledő, de távolságot feszít a "fagy". Ritmusában is remek. Gratulálok.
Cseri János
ermi-enigma
2011, november 25 - 22:20
Permalink
Szép munka Balázs...de én
Szép munka Balázs...de én mint egy nagyon egyszerű ember néhány dolgot nem értek:
a bíborszín oltár elmegy még..kinek milyen szín a kedvence..de valahogy nem veszi be az agyam az álmokból szőtt mézet...az olyan fura nekem.../lehet nincs fantáziám/...a második versszakot sokat olvasgattam..érteni vélem...bár kicsit hümmögök..."kéj tüze"...ez a kéj szó megint fura nekem...tudom miről van szó...csak éppen nem tartom helyénvalónak .....hűs vér?...alvadó vagy mi a fene?....ha valaki meg megfagy akkor már nem igen kiabál...gondolom én ....a hexameterek tökéletesek...de én úgy látom, hogy azok kialakítása az értelem rovására mentek...
..bocs, hogy leírtam ezt...de én maradok ilyen...egyszerű emberke aki elmondja mit gondol....és tényleg bocs...én vagyok a hozzá-nem-értő valószínűleg....
mea culpa
Imre
Mysty Kata
2011, november 25 - 22:50
Permalink
Nagyon szeretem a
Nagyon szeretem a stílusodat!
Ez remek vers!
Gratulálok!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
szurkevirag
2011, november 28 - 13:43
Permalink
Köszönöm szépen a méltató
Köszönöm szépen a méltató szavakat Katának, Imrének és Jánosnak! Örömmel tölt el, hogy tetszik a versem.
Kedves Imre! Neked külön is válaszolnék. Egyrészt igazat kell adnom, hiszen saját magamnak azért nem tetszik maradéktalanul a vers, mert valóban megerőszakoltam kissé a szavakat a hexameterek érdekében. Bár minden szónak van jelentése a versben, még a bíborszínnek is, de nem szeretném az összeset magyarázni. A méz önmagában valóban értelmetlen lenne. Méz-szerelem-lepel szóösszetételben viszont csak egyet jelenthet: édes. Az édes szerelem leple borít álmaimban. A hűs szó sem a valódi értelmében látható a versben. Hűs, mert nem annyira forró, mint azt szeretném. Kevés a normál hőmérséklet - vagy inkább vérmérséklet -, ha elégni vágyunk (a kéj tüzében). Többet - így nyíltan - nem árulok el. :)
Balázs
szurkevirag
2011, november 28 - 13:43
Permalink
Köszönöm szépen a méltató
Köszönöm szépen a méltató szavakat Katának, Imrének és Jánosnak! Örömmel tölt el, hogy tetszik a versem.
Kedves Imre! Neked külön is válaszolnék. Egyrészt igazat kell adnom, hiszen saját magamnak azért nem tetszik maradéktalanul a vers, mert valóban megerőszakoltam kissé a szavakat a hexameterek érdekében. Bár minden szónak van jelentése a versben, még a bíborszínnek is, de nem szeretném az összeset magyarázni. A méz önmagában valóban értelmetlen lenne. Méz-szerelem-lepel szóösszetételben viszont csak egyet jelenthet: édes. Az édes szerelem leple borít álmaimban. A hűs szó sem a valódi értelmében látható a versben. Hűs, mert nem annyira forró, mint azt szeretném. Kevés a normál hőmérséklet - vagy inkább vérmérséklet -, ha elégni vágyunk (a kéj tüzében). Többet - így nyíltan - nem árulok el. :)
Balázs
ermi-enigma
2011, november 28 - 13:56
Permalink
Jól van Balázs....többet nem
Jól van Balázs....többet nem szólok....már csak azért sem mert ez nekem nem magyarázat...csak magyarázkodás....
amúgy a hexameterek tényleg szépek...én hülye vagyok az ilyesmihez....csak firkálgatok...:))))
üdv
Imre
Erika
2011, november 28 - 15:09
Permalink
Talán egyszer én is fogok
Talán egyszer én is fogok tudni ilyen remek verset írni....remélem! :)
Szeretettel gratulálok kedves Balázs, nagyon tetszik!
M. Karácsonyi Bea
2013, augusztus 4 - 21:11
Permalink
Nagyon szép hexameterek.
Nagyon szép hexameterek.
barnaby
2013, augusztus 5 - 15:49
Permalink
Valóban jók a hexameterek,ám
Valóban jók a hexameterek,ám nem csak a szavakat erőszakoltad meg, hanem az értelmet is a versben, a versnek, -több helyen...
"Álmokból szőtt méz - szerelem-lepel árnyal az éjben.
Eltakar, eltemet, élve halaszt meg a kín – elenyészek."
miért kín, és miért halaszt meg, enyészel el, ha édes-mézes ez az érzés?...
" Mind, aki látja szemét hunyorítja, ha lobban a lángja."
..én nem vágynám, hogy lássák e lángot...
" Ám, már régen e tűz rőt fénye nem oltja veresre
lelkem - ráncosodó testem hűs vérbe temetve,
...rőt fénye veresre?...EZ érdekes lehet...nem is beszélve a "hűs vérről"...
"s fagyva kiáltja fohászát hozzád szép ideálom."
no, erre is kíváncsi lennék...
Üdvözöllek:B:)