Csikorgó csujjogató
Beküldte barnaby - 2015, május 24 - 08:27
Homályba zártan szellemek
halál-mozsárban bús szemek,
megroppanva törnek meg
sírva zúgó kőhegyek...
Haj alá, haj alá,
utolér, majd megtalál...
Gránitkemény, konok hitek
korosodó gorgó-szüzek,
Kígyónyelven átok sziszeg,
halálfolyón élet libeg.
Haj alá, haj alá,
csak szavamra hajlanál.
Túlvilágnak pitvarában
sátán tangóz' tűzparázsban,
patás szörnyek duhajkodnak,
lelkek fölött uralkodnak.
Haj alá, haj alá,
repedt sarkú satrafák...
Csökevényes csinnadratta,
sánta kutya megugatva,
pókhálóban madárpók,
negédes a halálcsók.
Haj alá, haj alá,
ha szerelmet vallanál...
Csúszómászók, hüllők, gyíkok,
megbolygatott idősíkok,
Hold a Napra vicsorog,
Ember Istent ostoroz,
Haj alá, haj alá,
törpe kórus dalra vált.
Elátkozott ivadékok,
hazájuk nincs, (régen még volt),
Csodák ma már nincsenek,
bilincsbe vert Istenek,
Haj alá, haj alá,
Hamis szóval vallanál...
Törvénytelen írott törvény,
egyenlők közt dúl az önkény,
báránybőrbe bujtatott
vérgyalázó ordasok.
Haj alá, haj alá,
lélek igaz szóra vár...
Hozzászólások
hzsike
2015, május 24 - 08:29
Permalink
Kedves
Kedves Barna!
Szerkesztőségünk nevében gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez.
Szeretettel:Zsike :)