Angyal

  Szép reménnyel jő, beköszönt a nyár is,
bíbor ég mélyén piruló varázslat.
El se árulsz már, nyakadon kaláris,
láng tüze kármin.
 
Ajkad édes méz, soha más ne vágyja.
Fénybe bomlik szép hajad, esti ében,
csábosan csillog szemed, éj tüzével
bontva a lelkem...
 
Már ne féljél, hisz soha nem maradsz el.
Még ne ígérj, hozz örömöt magaddal,
bűvös ékesség aranyozza álmom.
Vágyteli csillag.
 
Űzve szarvasként, riadó világba
tőrbe így csalt már szeme szép szinével.
Térj be hozzám, hogy menedékre leljek
csendbe alélva...