Álom nélkül
Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2016, szeptember 14 - 22:27
Csillagokra feltekintve,
most e csendes őszi este,
álom nélkül forgolódom
párnám pelyhes rejtekében.
Szívem egyre hozzád húzna,
ám a sorsod messzi vitt el,
árva lettem mindörökre.
Nem lelek ma én nyugalmat,
új reményre hol találok?
Ám az élet furcsa jószág,
erre jössz egy téli reggel,
s karjaimba futsz repesve.
Hozzászólások
Csilla
2016, szeptember 14 - 22:29
Permalink
Kedves Erzsike! Gratulálok
Kedves Erzsike!
Gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez, szerkesztőtársaim nevében is!
Szeretettel: Csilla
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
zelgitta
2016, szeptember 15 - 09:37
Permalink
Kedves Erzsébet, gratulálok!
Kedves Erzsébet, gratulálok!
Nagygyörgy Erzsébet
2016, szeptember 15 - 10:52
Permalink
Kedves Brigitta! Köszönöm, ha
Kedves Brigitta!
Köszönöm, ha tetszett, ölellek.
Erzsike
Nagygyörgy Erzsébet
2016, szeptember 15 - 10:55
Permalink
Kedves Csilla! Köszönöm
Kedves Csilla!
Köszönöm szépen.
Erzsike