Álom nélkül

 
Csillagokra feltekintve,
most e csendes őszi este,
álom nélkül forgolódom 
párnám pelyhes rejtekében.
 
Szívem egyre hozzád húzna,
ám a sorsod messzi vitt el,
árva lettem mindörökre.
Nem lelek ma én nyugalmat,
 
új reményre hol találok?
Ám az élet furcsa jószág,
erre jössz egy téli reggel,
s karjaimba futsz repesve.
 
 
 

Hozzászólások

Csilla képe

Kedves Erzsike!

Gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez, szerkesztőtársaim nevében is!

Szeretettel: Csilla

zelgitta képe

Kedves Erzsébet, gratulálok!

       

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Brigitta!

Köszönöm, ha tetszett, ölellek.

Erzsike

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Csilla!

Köszönöm szépen.

Erzsike