A csend dala
Beküldte ermi-enigma - 2012, augusztus 10 - 11:52
Játssz ezzel a csenddel, hagyd, hogy meséljen,
add neki tested, engedd, hogy öleljen,
ringj ebben a csendben, hagyd magad sodródni,
lelked ne féltsd tőle, merj hozzábújni.
Hagyd élni az éjt, árnyéka simogat,
álmok ölelnek, őrzik mosolyodat,
ne kérd a reggelt, szürke színnel virrad,
maradj az álmokban és maradj önmagad.
Ne féld a csendet, hagyd most a hangzavart,
ne kérdezd a múltat, nem számít mit akart,
ne őrizz fájdalmat, lelkedbe mar dalom,
nem török csendet, csak halkan dúdolom.
Ne féld a mát, akarod a holnapot?
Múlt lesz az is, az életet hantolod.
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2012, augusztus 10 - 11:57
Permalink
Kedves Imre! Gratulálok a
Kedves Imre!
Gratulálok a szerkesztőség nevében a versedhez.
ermi-enigma
2012, augusztus 10 - 12:27
Permalink
kösz Sea....hát...alap?....no
kösz Sea....hát...alap?....no mindegy is....van már a gerincen is ...ez is elfér itt...
de miért Te szerepelsz szerzőként???,
Üdv
Imre
M. Karácsonyi Bea
2012, augusztus 10 - 12:38
Permalink
El akartam orozni a versedet.
El akartam orozni a versedet. :))Bakis korszakomat élem, elnézést a hibáért.
ermi-enigma
2012, augusztus 10 - 12:52
Permalink
nemán....:DDD ha már lopizol
nemán....:DDD ha már lopizol akkor valami jobbat.....
(jót vigyorogtam)....