Rímen üldögélve
Beküldte Kiss-Teleki Rit... - 2019, január 26 - 18:11
Lehetnél velem. Akkor nem más volna
lelkem menedéke,
és te lennél, ki velem halad
s szövetségesem, nem egy papírdarab,
tussal televésve.
Vártam én… minek? Megint másképp jött el,
fényről lebeszélve,
és kigyúlnak, majd lehullanak
jelentéktelen, meszes-üres szavak,
tegnap nehezéke.
Kérdések, harag. Most az ösztön diktál
rímen üldögélve,
de tintám épp hogy papírt harap,
feleltél nekem… s lelkem hozzád szalad,
smét hazaérve.
Hozzászólások
hzsike
2019, január 26 - 18:12
Permalink
Kedves Rita!
Kedves Rita!
Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez!
Zsike :)
Haász Irén
2019, január 28 - 18:25
Permalink
Ezt is szívesen olvastam,
Ezt is szívesen olvastam, üdvözöllek.