Te meg én
Beküldte hzsike - 2013, június 1 - 18:33
Nézd mily szép a Hold, palástja hogy ragyog!
Szívünk udvarát a fénye járja át,
lenge szél dalol szerelmi áriát,
lelkem ünnepel, hisz újra itt vagyok.
Úgy ölelj ma át, mint lomb a parti fát,
higgyem el neked, hogy vége nem lehet,
kérlek úgy szeress, mint óvó Istenek -
mint ahogy az Úr a lelket menti át.
Vigyázz úgy reám, ne vágyjak innen el,
mint egy árvát ringass karod melegén,
szemed tiszta tükre legyen ima, jel,
s új remény foganjon álmunk mezején.
Tudom, kedves, velem mindig itt leszel,
hol most áldást várva állunk, te meg én.
Hozzászólások
Nagygyörgy Erzsébet
2013, június 3 - 14:03
Permalink
Kedves Zsike! Remek lett ez a
Kedves Zsike!
Remek lett ez a versed is, örömmel olvastam itt is.
Szeretettel Dyona
Schvalm Rózsa
2013, június 3 - 15:52
Permalink
Szerintem is remek kedves
Szerintem is remek kedves Zsike.
Szeretettel olvastam és gratulálok! Rózsa
hzsike
2013, június 3 - 20:31
Permalink
Kedves Dyona! Boldoggá tettél
Kedves Dyona! Boldoggá tettél kedves szavaiddal, köszönöm, hogy újra elolvastad.
Szeretettel fogadtalak:Zsike:)
hzsike
2013, június 3 - 20:32
Permalink
Kedves Rózsa! Neked is nagyon
Kedves Rózsa! Neked is nagyon szépen köszönöm, én is szeretettel fogadtalak:Zsike:)