Színeket őrzök
Beküldte lewis51 - 2022, szeptember 30 - 18:17
Ma újra éreztem a tenger illatát.
Ritkuló hajamban barangolt a szél.
Az ég a távolban úgy karolt a vízbe,
mint egy jóbarát, ki végre visszatér.
Magányos felhőkön lépdelt át a napfény.
Szédülten bolyongott a habok fölött.
Szinte vakított a fölém hajolt kékség,
amelybe sziklák vad éle öltözött.
Vitorlák pihentek fáradt árbócokon.
Sirályok nyomában ott szárnyalt az ősz.
Talán korán jött, mert láttam, hogy a parton,
szűk öblök ölén a nyár még ott időz.
Ódon utcák kövén visszhangzó lépteim
zaját ölelték át hallgatag falak.
Ablakok bámultak hunyorgó szemekkel,
lebegve az izzó háztetők alatt.
Csendben araszoltak messze nyúló árnyak.
Velük üdvözölt a késő délután.
Próbáltam a látványt szavakba foglalni,
remélve, hogy egyszer sikerül talán.
Új otthont kaptak e nap képei bennem.
Színeket őrzök, a lét hangulatát.
Pár órányi nyarat adott az október.
A végtelenből egy csipetnyi csodát.
Hozzászólások
hzsike
2022, szeptember 30 - 18:19
Permalink
Szerkesztőségünk nevében
Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez! :)
Vaskó Ági
2022, október 1 - 18:49
Permalink
Öröm volt számomra is, e
Öröm volt számomra is, e csipetnyi csoda.
Köszönöm!
Vaskó Ági
Kankalin
2022, október 4 - 12:18
Permalink
Én is szeretettel gratulálok!
Én is szeretettel gratulálok! :)