Torockó

Ahol a nap kétszer jön fel,
oda százszor is elmennék,
vagy maradnék száz örömmel
– otthonra lelt boldog vendég.

Őrt állnak a szürke sziklák,
nézd a magas, kevély falat,
mint mennyei szent kulisszák,
s itt lenn fürge patak szalad.

Meszelt házak kontyos orma
feszes forma, mégse konok,
a templomnál gyűlnek sorba
ingvállban a hajadonok.

Egy udvaron virág ével,
sok régi tárgy, egész halom,
mohos lapátkerekével
vár a régi vízimalom.

Hogyha unom már a sétát,
megszállok egy kis időre,
aki bátor, jó esélyt lát
felmászni a Székelykőre!

Ott fenn közel van az Isten,
mellette nem fog az átok,
magyar szívvel, igaz hitben
onnan igen messze látok!

 

Hozzászólások

Nagygyörgy Erzsébet képe

Minden versed nagy gondossággal íródik, gratulálok...

lnpeters képe

Nagyon szép tájvers!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Remek vers, megannyi, már-már feledett, szép magyar szóval ékesítve.

Gratulálok, kedves Ferenc!

hzsike képe

Nagyon szép, láttató vers. Szeretettel gratulálok! :)

Vaskó Ági képe

magyar szívvel, igaz hitben
onnan igen messze látok!”

Versednek köszönhetően én is messze láttam.

Élmény volt!

Vaskó Ági

hubart képe

Kedves Erzsike, Laci, Imre, Zsike, Ági, köszönöm szépen hozzászólásaitokat! :)

Mysty Kata képe

Gratulálok szép versedhez!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Kata!

Kankalin képe

Érzéklezes leírás egy nagyszerű versben. 
Már az első szakasz megfogott, fantasztikusan vezetted fel a folytatást, nagyon tetszik.
Szeretettel gratulálok, kedves Feri! :)

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Kankalin! :)

 

Csilla képe

Gyönyörű Torockó, gyönyörű vers! Szívemből írtad! :)