Szerelem és líra - LX.
Hatvanadik rész
Ideje bizonyos értelemben mérleget készítenem, hogy továbbléphessek.
Fentebb taglaltam a kanonizált líra egyik versét, és a mű a mérlegen könnyűnek találtatott. Azt is el kell azonban mondanom, hogy ez alapjában véve a kánon hibája. Mármint az, hogy a kanonizált költemények között ilyen „nívójú” alkotás található. Mindenképpen megkérdőjelezhető az a kánon, amely megengedi, hogy kimondottan rossz versek a méltatott és elismert művek közé kerülhessenek. A nemes költészeti tradíciók köteleznek, és egy-egy kor irodalmi életének becsülete azon fordul meg, kellőképpen igényes tud-e lenni önmagával.
A líra egyéni és közösségi érzelmek, individuális és csoportos erkölcs egységének mentén létezik. Az individuumot az egyéni látásmód, a közösséget az érzelemközösség képviseli.
Ebből természetesen az is következik, hogy a líra bizonyos mértékig kommunikációs aktus. Ha nem az, nem képes visszhangra találni az olvasók, hallgatók érzelemvilágában, nem fejezhetni ki alkotóján kívül mások érzelmeit, lelki tartalmait is. Ha erre nem képes, akkor csupán a parttalan személyességet képviseli, és nem tekinthetjük valódi lírai műnek.
A líra életéhez költő, mű és közönség kell. Ha mű és közönség nem talál egymásra, rövid idő alatt valóságos irodalmi iparág alakulhat ki a közvetlen kommunikációra alkalmatlan „lírai” szövegek magyarázatára. „Isten” és a hívők között megszületik az „egyház”, ami a már több ízben idézett önkényességgel, belemagyarázással, puszta ráfogásokkal, általában teljes vagy csaknem teljes érvmentességgel igyekszik lelket lehelni a halva született alkotásokba.
Ez mindig a sznobizmus behatolását jelenti az irodalom életébe. A sznobizmus igazából mindig is jelen van a literatúrában, de általában többé-kevésbé marginális szerepre kényszerül. Meghatározóvá csak akkor válhat, ha az irodalmon belül már megbomlott az egészséges egyensúly.
Folytatása következik.
Hozzászólások
sturmy
2013, január 17 - 23:58
Permalink
Érdekes a téma, de azt hiszem
Érdekes a téma, de azt hiszem erről lemaradtam... (Próbáltam visszamenőleg elolvasni, de olyan mint egy mai teleregény, már nem látni a legelejét, pardon...)
Toma
2013, január 18 - 11:05
Permalink
Szerintem ez a téma
Szerintem ez a téma forradalmian új, még senki sem összesítette ezeket a kérdéseket a költészet-szerelem-modern líra-posztmodern viszonylatában. Az biztos, hogyha elkészül, akkor kell készíteni belőle egy "emberi fogyasztásra alkalmas" kivonatot, mert ebben a formában nem mindenki olvassa végig. Én magam is valahol még előrébb járok, de nem bírok lépést tartani.
M. Karácsonyi Bea
2013, január 18 - 15:09
Permalink
Ma egy másik blogban
Ma egy másik blogban olvastam, tetszett!
Vassné Szabó Ágota (nem ellenőrzött)
2013, január 18 - 17:32
Permalink
...én nagyjából "képben
...én nagyjából "képben vagyok", mindig érdeklődéssel várom a következőt, de szívesen olvasnám egyben is, hiszen óhatatlanul lemaradtam itt-ott.
lnpeters
2013, január 18 - 19:17
Permalink
Igazatok van, fel kell
Igazatok van, fel kell vinnem, illetve ki kell egészítenem az utolsó részekkel a már fent lévőt. Csak időm legyen...
Pete László Miklós (L. N. Peters)