Száll a hinta

Száll a hinta száll magasra,

senki nincs ma már alatta.

Benne ül ki hitte régen,

dús a fű mi vár a réten.

Buksza árva, fillér kacag,

balga várja - hátha marad,

hátha szánja őt a "gazda",

s éh, a gyomrot nem lyukasztja.

Száll a hinta száll magasra,

jobb a földbe, jobb alatta.

Mérge forr a "szolga" népnek,

állj le hinta, félve nézlek.

Állj le, mert a lánc, ha szakad,

hű magyarból kevés marad;

s szívbe zárva szép hazánkat -

mondd, ki zengi hű imánkat?