Rigmus pót-költészetről és pót-kultúráról

Pót-ízléssel írt pót-líra

Támogatott lapokon;

Állam bátyó pénzén kotlik

Sok jó posztmodern rokon.

—–

Nemzeti kultúr-alapra

Jár, mint zabra a szamár,

Pedigrés, zagyva  pót-líra,

A nyelve meg: pót-tatár.

—–

Díj-sörényes pót-oroszlán

Szittyát szidni ritty-re tér

Fáradsággal fittyeg-rittyeg

De fityfirittyet se ér.

—–

A pót-líra trágár járgány,

Kánon-ártány, röff-re fel!

Nem kell a Parnasszus hegye,

Trágyadomb is megfelel.

—-

Pót-koszorús pót-poéta

Zsibbadt nyelvvel mendegél,

Törmelékes versficamban

Minden friss szót kiherél.

——

Pót-fórumban pót-költőcske

Értekezik érdesen,

Arról, hogy a lírában már

Nem trendi az értelem.

—–

Ha pót-ihlet cserben hagyja

Pót-agyat, meg pót-agyart,

Ötlet fogytán mindig lehet

Rágalmazni a magyart.

—–

Pót-érzésű pót-költőket

Isten is hiába ver;

Fogyatékos makogásra

Szavaz díjat a haver.

—–

Pót-költészet a valódit

Veszett dühvel üldözi;

Hiszen annak a javait

Rossz hiszemmel élvezi.

—–

Pót-zseni pót-Pegazuson

Pót-Parnasszusra csapong,

Pót-Múzsája nyekereg, mint

Rossz fazékon a dorong.

—–

Pót-újságban pót-pátosszal

Fejtegeti pót-zseni;

A pót-líra az igazi,

Ezt nem is kell érteni.

—-

Pót-tanszékek pót-tudora

Pót-lírára nem süket;

Összehord tücsköt-bogarat,

Bírja a pót-becsület.

—–

Pót-pózok pót-korszakában

A pót-költők: Valakik;

Hiszen üres gesztusokkal

A Probléma jóllakik.

—-

Ide-oda kell vonulni

Szólni hímes szavakat;

És holnapra megoldódik

Magától a Feladat.

—-

A bölcs pót-politikusok

Ricsajoznak eleget;

Pót-országban tán nem is kell

Igazi cselekedet.

—-

Pót-kormány pót-ellenzékkel

Torzsalkodik szilajul;

Reméljük, az igazi Nép

Nem is szenved cudarul.

—-

Pót-világ szó-mágiája

Teremti a pót-jövőt;

De a valódi Életből

Lopja hozzá az Erőt.

—-

Parazita pót-valóság

Valódi Létet csapol;

Szüleink élet-munkája

Zsebre téve – valahol…

—-

Élősködő pót-költészet,

Díszlet-líra, barna sár;

Pót-érzéseivel nyeglén

A pót-utókorra vár.

—-

Pót-líra pót-hagyománya

Homokként folyik, laza;

Pót-költőnek mindig terem

Valamilyen pót-haza.

—-

Pót-évszakok helyett nyári,

Téli kell, vagy tavaszi;

Élet, munka a Valóság,

S míg élünk: van Igazi.