Ne emelj gátat

 

 

Én vén leszek, tudom, s te ifjú lány,

s mert nem nyom a kor, könnyed és vidám.

 

Ne emelj gátat, ha folyó vagyok,

ne légy felhő, ha játszom csillagot.

 

Tudd, ha a játék többé nem játék,

tilt nyúlt izom és szuvas csont-tájék;

 

ha szállni vágy, mégsem enged a test,

a porc, az ín, a vérfolyam is rest,

 

és engedelmes nem lesz már soha.

S te csalódottan nézel máshova,

 

mert fintorogva döbbensz rá, kereszt,

kopó a test, s bár szolgál, nem ereszt,

 

s egyszer megáll, revansot követel.

Akkor segíts, akkor ne fordulj el.

 

Az együttérzést is tanulni kell,

a léted, kicsim, azzal teljen el.

Hozzászólások

hzsike képe

Nagyon szép vers, nagyon szép intelem. Minden sorát át tudtam érezni. :)

Ölellek, Irénkém.

Szeretettel:Zsike :)

Haász Irén képe

Kedves Zsikém, köszönöm szépen!

hubart képe

Szép bizony! Örömmel olvastam. 

Haász Irén képe

Nagyon örülök, kedves Feri!

Mysty Kata képe

 Hú, de klassz!Nagyszerű vers ez, Irénkém, örömmel olvastalak!!! Nagy gratuláció!!!Szeretettel!!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Haász Irén képe

Köszönöm, drága Katám!

lnpeters képe

Ez remek vers! Szeretettel gratulálok!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Haász Irén képe

Nagyon köszönöm, örülök, hogy elnyerte tetszésedet, Laci! :))))

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Irénke!

Az egésze a versnek tetszett, tanulsággal bír.

Erzsike