Névnapi sirató (húgomnak még...)
Beküldte barnaby - 2013, május 12 - 19:52
Úgy elsiratlak. Úgy elsiratnálak,
mint agg öreg vének. És megszaggatnának.
Tépnék a lelkem, én lelkedben vájnék…
Hazudnék érted mindent a Halálnak;
Szórnám szemébe fekete könnyem
vérrel, záporral, villámostorral,
szűkölnék ebként kínnal, kutyákkal
kiverve. Mérgemben éhe, étket találna...
Csak még egyszer lennél. Ha szólnál szitokkal
nem fájna az sem. Én két marokkal
kapnék utánad égessen a bánat,
szúrjon szemed is, -az lenne ölelés-
szavaiddal verj meg, kedves fecsegés
zene szívemnek, nyugtató bölcső,
lágy magzatburok, mindig megvédő...
Csak lennél még egyszer… de Te elmentél.
Nem kértelek soha. Te sem, hogy „eressz el”…
Hozzászólások
Nagygyörgy Erzsébet
2013, május 13 - 11:07
Permalink
Kedves Barnaby! Veled érzek,
Kedves Barnaby!
Veled érzek, sajnos tudom milyen, nekem a szüleim töltik a végtelen időt a gránit fogságában.
hzsike
2013, május 13 - 13:21
Permalink
Nagyon átjönnek az érzések.
Nagyon átjönnek az érzések. Szívszaggatóan szépen írtad meg. Teljesen átéreztem. Szeretettel voltam Nálad, kedves Barna.
Zsike:)
Mysty Kata
2013, május 13 - 13:37
Permalink
Tanító-nevelő fájdalom
Tanító-nevelő fájdalom sodorja magával az embert! De kiköt a Béke szigetén...kata
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Haász Irén
2013, május 13 - 17:26
Permalink
Szívszorító.... A vesszők....
Szívszorító....
A vesszők....
hubart
2013, május 14 - 20:55
Permalink
Kedves barnaby, szívszorítóan
Kedves barnaby, szívszorítóan szép a versed. Az agg öreg vének hármas szókapcsolatát nem igazán értem, hiszen ezek a szavak nagyjából egymás szinonímái, tehát mellékmondati alanyként elég lenne az egyik a három közül. Ha az aggot és az öreget a vének alany jelzőjének szántad, akkor is elég lenne akár az agg, akár az öreg. Ha már mindkettő, akkor az öreg kerüljön előre, utána az agg (mert az a korosabb), és közéjük vessző kell, hiszen felsorolásról van szó. De mint jeleztem, nem igazán értem itt a szándékot. Különben tetszett a vers.