Megváltó Mezőkövesden
Annak idején Úrnapján szokás volt Magyarországon a passiójáték. Nagy megtiszteltetésnek számított, ha valaki a Megváltót alakíthatta.
Mezőkövesden egyszer egy molnárra esett Jézus szerepe. Az illető büszke volt, megmosdott, felöltözött rendesen. Ünnepi ruhában kötözték fel a keresztre.
Ezt a felkötözést nem kell szó szerint venni. A kereszt száraira erős kabátujjakat erősítették, a Megváltót alakító ember abba dugta a karjait. A szöget imitáló fadarabok arra voltak rávarrva, a szereplő lába pedig a kereszt szárába szögelt deszkafokon nyugodott. Nem volt hát megfeszítve, kezét-lábát tudta mozgatni, nehogy rosszul legyen, vagy fuldokolni kezdjen.
Kényelmesnek nem volt kényelmes szerep, de el lehetett viselni.
A molnár felkerült hát a keresztre.
Egy ideig békén tűrte a sorsát.
De aztán jöttek a farizeusok. Benne voltak a forgatókönyvben, durván sértegetniük kellett a megfeszített Jézust. A molnár türelmesen hallgatta.
De aztán…
A farizeusok előzetesen felöntöttek a garatra. Egyikükbe, a helybeli vargába, belébújt az ördög…
Amíg a farizeusok csak az előírt sértéseket vaggdosták Krisztus fejéhez, hogy “hamis próféta”, “zsidók királya”, “szegények pártfogója”, a molnár jól alakította a szerepét.
Ekkor jött a varga:
- Liszttolvaj!
A molnár összerándult a kereszten.
A varga nem hagyta abba:
- Aljas liszttolvaj.
Erre már elfogyott a molnár krisztusi türelme:
- Az anyád istenit, varga! Csak szálljak le a keresztről, megemlegeted még ezt az Úrnapját!
Hozzászólások
Haász Irén
2015, február 2 - 18:29
Permalink
:)))))))))))))))))))) Igaza
:)))))))))))))))))))) Igaza volt... elvégre nem Jézust sértegette, hanem a molnárt...
Szepesi Zsuzsanna
2015, február 2 - 19:04
Permalink
Ugye, mi történik, ha
Ugye, mi történik, ha túljátssza valaki a szerepét, a másik is kieshet a saját szerepéből! Tetszik nagyon, tanulságos.
Szepesi Zsuzsanna
hubart
2015, február 2 - 20:52
Permalink
A hazug vádakat még csak-csak
A hazug vádakat még csak-csak el lehet viselni, no de az igazság fájdalmas lehet! Már ha igaz volt! :))))
lnpeters
2015, február 3 - 22:20
Permalink
Igen - mindannyian a lényegre
Igen - mindannyian a lényegre tapintottatok.
Pete László Miklós (L. N. Peters)