Leskelődő Február
Beküldte lnpeters - 2015, február 7 - 22:56
Leskelődő február;
Nagyon távol van a Nyár.
Tavalyi Nyár? Idei?
Ezt is, azt is köd fedi.
Talán volt vagy lesz a Nyár,
Volt, s lesz között: Február.
Leskelődő Február,
Szkepszistől ég a határ.
A tél hóra, jégre vár,
Duzzogva hallgat a sár.
Halvány minden buborék,
Hallgatag a szürke Ég.
Leskelődő Február
Reményt fagy-börtönbe zár.
Csüggedünk-e végre már -
Ezt kutatja Február.
Azt, aki már nem remél,
Könnyen elnyeli a Tél.
Leskelődő Február
Vízöntő-fölénnyel vár.
Múlt, s Jövő Tél rejtekén,
Vízöntő a közepén.
Múlt és Jövő-vízsugár;
Talányos, vén Február.
Leskelődő Február
Agya dupla srófra jár.
Múlt és Jövő odafenn,
Villanás csak a Jelen.
Régen tudja Február:
Átjáró csak a halál.
Hozzászólások
Haász Irén
2015, február 8 - 18:19
Permalink
Nagyon erős hangulatfestés
Nagyon erős hangulatfestés jellemzi a verset, elmélázva olvastam...
Mysty Kata
2015, február 8 - 21:26
Permalink
Pergő képsorok, szép
Pergő képsorok, szép tartalommal!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Balla Zsuzsanna
2015, augusztus 14 - 10:31
Permalink
Februárban születtem. Ez a
Februárban születtem. Ez a tény hozott a versedhez.
Tetszett a ritmusa és a talányos februárod.
lnpeters
2015, augusztus 14 - 14:35
Permalink
Köszönöm! Én is februári
Köszönöm! Én is februári vagyok.
Pete László Miklós (L. N. Peters)