Lelkes szárnyakon

Lelkes szárnyakon
 
Az idő körbefog évgyűrűkkel, halkan,
kérge alatt idegen létem lapul.
Eltűröm csak a mát, mint tégla a falban,
rideg keményen, jövőre szótlanul.
 
Istenkísértés rossz korban születni,
nyűgként cipelni egy idegen világot,
a teremtéssel kéne perre menni,
a jelen, mint megjósolt, édeni átok
 
szakítja szét csontomra száradt húsomat,
az idő rongybábúként játszik velem,
és a napokba igékkel szőtt kárhozat
jelét homlokomra nyomja: idegen.
 
Nem vagyok otthon e gépi világban,
nekem Buonarroti lelkes szárnya kell,
hogy megtanulhassam magamtól, bátran,
odafenn a felhő milyen dalt énekel.

Hozzászólások

Csilla képe

Hát, teremts olyan világot! Szomorú, keserű, de a végére picit megkönnyebbültem.:) Szívesen olvastam Tőled  ismét.

titus56 képe

:) nagyon köszönöm Csilla.

 

titus56