Karácsonyi rigmus

A Karácsony puha paplan;

Felmelegít gondolatban.

—–

Meghitt szoba, meleg bársony,

Kiskarácsony, nagykarácsony.

—–

A Karácsony bojtos párna;

Isten legkegyesebb álma.

—–

Integet a fenyő hegye,

Itt most a világ közepe.

—-

Csomagolópapírt tépek,

Egyre nyílnak a remények.

—-

A Karácsony meleg szoba,

A Lélek örök otthona.

—–

Kiskarácsony, nagykarácsony;

Remény fészkel fenyőágon.

—–

Bolyhos szakállú szeretet;

Amit adsz – örökre tied.

—–

Ezüstös rés idő-rácson;

Élet-hozó kiskarácsony.

—-

Megérint a mosoly-varázs;

Minden csupa szívdobogás.

Kicsi otthon, tündérálom -

Vigyázz reánk, kiskarácsony.

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Nagyon szép vers!

lnpeters képe

Nagyon szépen köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hubart képe

A rigmus a Te műfajod, kedves Laci, modern regős vagy,  összekötő kapocs a régmúlt és a jelen között. Te jelented a folytonosságot, miközben úgy vagy egyetemes, hogy egy pillanatra sem felejthetően ízig-vérig magyar. 

lnpeters képe

Ezt nagyon köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)