Huszadik század
(a Trianoni emlékévre)
Ma sem tudjuk, hogy mivégre
űzött, vert a mészárszékre,
miért vonszolt a vérpadig
az a század,
a huszadik!?
Egyszer egy vad vihar támadt,
vitte mindkét nagyapámat;
egyiket az olasz frontra
rendelte a
talján kontra,
a másikat ukrán szemek,
Galícia gyötörte meg.
Majd az antant-serteperte
szép hazánkat
széjjelverte.
Gyengék voltunk tán a hitben,
s hátat fordított az Isten?
Azt büntette, akit szeret,
más népeknek
adva teret?
Látva, hogy a magyar ásít,
boldoguljon most már más itt!
"Kevély népség, Pató Pálok,
rajtatok most
bosszút állok!
Ezer évig volt tiétek
e föld, s meg nem becsültétek!
Aki vérét másért ontja,
önmagára
nincsen gondja!"
Cifraszűr. A bajusz hetyke -
visszaütött, lám az egyke!
Elfogyott a magyar nemzet,
porontyot itt
csak más nemzett!
Soha nem zártuk le múltunk,
Trianonból sem tanultunk!
Fölösleges hezitálni,
talpra kéne
végre állni!
Mások sorsa azt tanítja,
a gyermek a jövő nyitja!
S ne éljünk panaszon, szitkon,
neveljük a jóra!
Itthon!
Hozzászólások
Csilla
2020, december 21 - 11:35
Permalink
Világos, tiszta, érhető
Világos, tiszta, érhető beszéd. Tanítani való formával és tartalommal. Gratulálok!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
hubart
2020, december 21 - 19:00
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Csilla!