Gyermekbuzgalommal

Az árnyak eltűntek a varjú sereggel.
Mesebeli világ, mint egy tündérálom:
kisütött a nap is, szikrázott a reggel -
hamvas fagyitorta kristályüveg tálon.

Esővizes dézsa. Feltörtük a jeget, 
általnéztünk rajta, nevettünk oly sokat,
magunk elé tartva, mint varázsüveget,
vágtunk bohócarcot, vidám fintorokat.

Hóból embert gyúrtunk, mint Isten agyagból,
gyermekbuzgalommal adtuk szívünk-lelkünk;
ám de soha nem lett egy új Ádám abból,
mert életet fagyott markunkba leheltünk.

2012. jan. 2.

 

Hozzászólások

Elém is tartottad azt a "varázsüveget".

Köszönöm.

Ölellek

lnpeters képe

Ez szép!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Haász Irén képe

Szép életkép a havas, fagyos reggelen!

Tetszett, Ferikém!

Mysty Kata képe

  Olyan jó volt visszarévedni általad...

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hubart képe

Köszönöm kedves szavaitokat!:)

Nagyszerű, gratulálok Feri. Meseszép a hangulata.


hubart képe

Köszönöm, kedves Zsu,  kedves Toma!:) 

hubart képe

Köszönöm méltató szavaidat!