Folyó se marja

Folyó se marja
 
Folyó nem marja úgy a partot,
ahogy megkeseredik az álom,
ha tegnap-kihűlt párnád tart ott,
hol forró-magunkat nem találom.
 
A didergő sötétség könnye,
ablakomról hiányzó lehelet,
és minden éjszaka úgy hull le,
mint leomló szirtekről a kövek.
 
Emlékednek tegnap-arca van,
tenyerem vágy-melegében tartom.
Az idő félszeg-mozdulatlan,
mosolyodban szemem elringatom.
 
Összekuszáltad a nyugalmat, 
és szárnyam a kék felhőket éri.
Tekinteted ragyogó harmat,
minek fényét hagytam elvetélni.

Hozzászólások

hzsike képe

Gyönyörű! :)

titus56 képe

Nagyon köszönöm Zsike.