Jelenlegi hely

Engedd, hogy úgy szeresselek

Beküldte hzsike - 2013, május 20 - 18:23

Miért hazudna már szívem?

Nem tarthat vissza senki sem

attól, hogy úgy szeresselek,

mint Nap a fénylő, kék eget,

mint forrás tiszta, friss vizét,

gyümölcsök érett mézízét,

virágzó rétek illatát,

teleknek szűzfehér havát,

ahogy a Hold az éjszakát,

gyermek az anyja szép szavát,

s ahogy az embert Istenek -

engedd, hogy úgy szeresselek!

Tudom, mint áldást angyalok,

ölembe sorsod úgy rakod,

magadból mindent elhozol,

s örökre hozzám tartozol.

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea

2013, május 20 - 19:07

Permalink

Pont az említett ,sokszor

Pont az említett ,sokszor használt szavakat hoztad, lírád, tehetséged így is felemeli a versed.Nagyon szeretem a verseidet.

(szívem, nap, fénylő, kék ég, forrás, tsiszta víz, anyjukat,mint gyermek,de majdnem az egész verset idézhetném.)

Erzsike ez nem neked szól, hanem általános: Másik hátulütője az ilyen szavak, kifejezések használatának, hogy a vers belemerül egy szürke masszába, egyik közel olyan, mint a másik, nem lesznek stílujegyei, amiről, egy egy író, egyéniség, felismerhető.És unalmas is lesz, ezáltal felejtős.

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

hzsike

2013, május 20 - 20:18

Permalink

Köszönöm szépen a látogatást,

Köszönöm szépen a látogatást, a kommentedet, kedves Seám!

Rendben, akkor legyen ez a vers példa arra, hogy milyet nem szabad írni!:)))

Úgy döntöttem, hogy a régi verseimet is fölteszem olvasni, megmutatni, de azokon már nem változtatok semmit. Ez is a régiek közül való. Az újaknál, már jobban figyelek. Sokat tanultam, tapasztaltam amióta itt vagyok Veletek.

Ölellek:Zsike:)