Jelenlegi hely

Bevarrva

Beküldte titus56 - 2016, július 10 - 11:35

Bevarrva

Vállamon elnyűtt sors lobog,

kezedből pergő, hűlt homok

karcol vésett ráncaimba,

hunyt szemem mögé bevarrva,

a tegnap fénye kóborog.

Bordáim közt zajongva ver,

kifosztott álmú holt teher,

a túlsó partra átviszem

bennedfelejtett, tört szívem,

hol álomszárnyú szél seper,

a fák közt félve fekszem el,

remélve egyszer ott leszel,

szemedből gyöngy csöpög belém,

szikrázó ágak tűhegyén

lengődik illatos lepel,

és ránk borul az alkonyat,

a tó vizén lágy hangokat

fodroz a méla estmese,

nem botlik hullt csillagba se,

vállunkra csendet hajtogat,

mi tündöklésünk átszövi,

nem kell többé kimondani

szavak mélyén a csendeket,

míg szótlanságunk rendezed,

hagyod tüzünk ránk omlani.

Haász Irén

2016, július 10 - 11:48

titus56

2016, július 10 - 17:59

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen