A titok nyitja

A nagy fától száz lépésre, délre
a föld alatt szunnyad a Titok.
Felgyürkőzöm, nem is nézve félre
ások, ások, közben ásítok.

A gödörben már derékig állok,
és még sehol sincs a fémdoboz.
Eh, badarság, mondom, én kiszállok,
mesék után csak bolond nyomoz.

De mielőtt abbahagynám végleg,
gödör alján koppan valami.
A szerencsém találhattam én meg?
Hogy fém, azt már tisztán hallani!

Várom már, hogy a kezem érintse, 
szenzációs fogást gyanítok:
kitudja, tán az évszázad kincse -
de ha nem, hát akkor sincs szitok…

Ó, csak a múlt eldobott kilincse;
hogy mit nyitott, örökre titok.

2015. jan. 24.

Hozzászólások

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Feri!

Igazán lehetett volna a kincs kulcsa...:)

Erzsike

Haász Irén képe

Kincs helyett kilincs...:))) de az is jól jöhet(ett volna) valakinek...

hubart képe

Kedves Erzsike, Irénke, a vers természetesen a fantáziám szüleménye. Köszönöm, hogy itt jártatok. :)

Mysty Kata képe

 Ez remek, főleg a végével..ott csattant.

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Kata. :)

Schvalm Rózsa képe

Kedves Feri!

Kis fáradság árán, de szellemesen nyílik a titok.

Szeretettel gratulálok! Rózsa

lnpeters képe

Aranyos!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Bieber Mária képe

Nagyon kedves és humoros vers.

Mostanában Barátnőm kedvéért több kincskeresős filmet is megnéztem, benne vagyok a témában.

Van ebben a pár sorban mese és valóság, feszültség és csattanó a végén.

Tetszik.

Hespera

 

Bieber Mária

(Hespera)

hubart képe

Kedves Rózsa, Laci, Mária, köszönöm szépen hozzászólásaitokat. :)