A nagyapám

Beküldte M. Karácsonyi Bea - 2013, december 4 - 19:26

Csendes és  némán konok

nagyapám nem hitte, hogy angyalok

lebegnek az égen felhők gyanánt,

s nem tudta, érte, hogy jön a halál.

Emlékszem, amint ült.

Ősz haja a térbe ezüstöt vegyült,

komótosan és titokzatosan nézett,

hat unokáját számolta éppen,

kik jelen voltak a sok közül.

 

Cigarettájának füstje békésen pipált,

ma már felismerem: a nikotinhalált

tőle örököltem, neki adom át,

ha egyszer találkozunk

a nagy folyó mögött, ahol majd

füstölünk az égig mirtuszok között.

 
02. 15

Hozzászólások

belcorma

2013, december 4 - 21:42

Ügyes, érzékletes ábrázolás... Szép vers, örömmel olvastam!

Mysty Kata képe

Mysty Kata

2013, december 4 - 22:31

 Remek képsorok!!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hzsike képe

hzsike

2013, december 5 - 09:26

Kesernyés, mint a cigarettafüst.... Nagyon jól hozza az érzést.

Szeretettel olvastam, Seám:Zsike :)

Della

2013, december 5 - 12:23

Nagyon tetszik őszinte versed! 

A nagyapádtól akit biztosan nagyon szerettél talán sok szép és jó tulajdonságot is örököltél.

Gratulálok: Maria

M. Karácsonyi Bea képe

M. Karácsonyi Bea

2013, december 5 - 13:35

Kedves Verselőtársak, köszönöm szépen.

Haász Irén képe

Haász Irén

2013, december 6 - 14:56

A konok után nem, az érte előtt viszont kell vessző.

Nagyon szép emlékezés. Nem szirupos, de nem tárgyilagos.

Schvalm Rózsa képe

Schvalm Rózsa

2013, december 6 - 15:52

Szeretetteljes, szép emlékezés, kedves Sea.

Szeretettel gratulálok! Rózsa

barnaby képe

barnaby

2013, december 6 - 18:32

Nagyon szép vers, emlékezés a Nagypapádra...még próbálom elképzelni a helyet, a "nagy folyó mögött"...ez a "mögött", kicsit megzavart...Gratulálok Sea versedhez szeretettel:B:)

M. Karácsonyi Bea képe

M. Karácsonyi Bea

2013, december 9 - 09:44

Köszönöm szépen.