A nagyapám
Beküldte M. Karácsonyi Bea - 2013, december 4 - 19:26
Csendes és némán konok
nagyapám nem hitte, hogy angyalok
lebegnek az égen felhők gyanánt,
s nem tudta, érte, hogy jön a halál.
Emlékszem, amint ült.
Ősz haja a térbe ezüstöt vegyült,
komótosan és titokzatosan nézett,
hat unokáját számolta éppen,
kik jelen voltak a sok közül.
Cigarettájának füstje békésen pipált,
ma már felismerem: a nikotinhalált
tőle örököltem, neki adom át,
ha egyszer találkozunk
a nagy folyó mögött, ahol majd
füstölünk az égig mirtuszok között.
02. 15
Hozzászólások
belcorma
2013, december 4 - 21:42
Permalink
Ügyes, érzékletes
Ügyes, érzékletes ábrázolás... Szép vers, örömmel olvastam!
Mysty Kata
2013, december 4 - 22:31
Permalink
Remek képsorok!!
Remek képsorok!!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hzsike
2013, december 5 - 09:26
Permalink
Kesernyés, mint a
Kesernyés, mint a cigarettafüst.... Nagyon jól hozza az érzést.
Szeretettel olvastam, Seám:Zsike :)
Della
2013, december 5 - 12:23
Permalink
Nagyon tetszik őszinte
Nagyon tetszik őszinte versed!
A nagyapádtól akit biztosan nagyon szerettél talán sok szép és jó tulajdonságot is örököltél.
Gratulálok: Maria
M. Karácsonyi Bea
2013, december 5 - 13:35
Permalink
Kedves Verselőtársak,
Kedves Verselőtársak, köszönöm szépen.
Haász Irén
2013, december 6 - 14:56
Permalink
A konok után nem, az érte
A konok után nem, az érte előtt viszont kell vessző.
Nagyon szép emlékezés. Nem szirupos, de nem tárgyilagos.
Schvalm Rózsa
2013, december 6 - 15:52
Permalink
Szeretetteljes, szép
Szeretetteljes, szép emlékezés, kedves Sea.
Szeretettel gratulálok! Rózsa
barnaby
2013, december 6 - 18:32
Permalink
Nagyon szép vers, emlékezés a
Nagyon szép vers, emlékezés a Nagypapádra...még próbálom elképzelni a helyet, a "nagy folyó mögött"...ez a "mögött", kicsit megzavart...Gratulálok Sea versedhez szeretettel:B:)
M. Karácsonyi Bea
2013, december 9 - 09:44
Permalink
Köszönöm szépen.
Köszönöm szépen.